Nagy Béla: Fergeteges Fradi siker. 1965-ben VVK-t nyert az FTC! (Budapest, 2014)
1965-BEN WK-T NYERT AZ FTC! 53 azt nem tudom, de ők is beneveztek. Mindkét csapat győzött a saját otthonában. Mindkét csapat egy góllal. Akkor még nem voltak 11-es rúgások, még nem döntött az idegenben rúgott több gól. A szabály szerint harmadik mérkőzést kellett vívni. De kinek a pályáján? „Mákunk” volt, Budapestre került a meccs és itthon 3 góllal nyertünk. Bejutottunk az elődöntőbe. Nagymenők lettünk. Másnap Kínában sikeres atombomba-kísérletet hajtottak végre. Most már ők is nagymenők lettek. De mi volt az a bomba ahhoz képest, amit Karába zúdított a manchesteriek hálójába a Népstadionban? Ugyanis a recept maradt: egy góllal kikapunk kint, egy góllal nyerünk itthon, sorsolás a harmadik mérkőzés színhelyéről, a sorsolást mi nyerjük, a harmadik meccset is, és továbbjutunk. No de... majdnem egy félidőn keresztül az angolok szorongattak. Általában nem nagyon csípem, ha mellettem elmennek... Best, a későbbi fenegyerek akkor volt a csúcson, bizony, néhányszor faképnél hagyott. És ettől még szemtelenebb lett. Sehogy sem akart bejönni a bevált recept, hogy ti. a harmadikon simán továbbjutunk. Már éppen indultunk volna szünetben az öltözőbe 0:0-lal, mikor Varga zseniális megérzéssel elengedte maga előtt a labdát a hurrikán sebességével befelé száguldó kis szürke verébnek, Karábának, aki 25 méterről egy atomrobbanás erejével... Ugye, emlékeznek? No, itt álljunk meg egy szóra. Ha azt mondom, Karába, Önök azt mondják, Manchester United. Istenem, elsült a lába. Ezért a percért született. Ez volt a történelmi küldetése. Aztán SEM ELŐTTE, SEM UTÁNA SOHA... Meg kell védenem Karábát. Ez a „sem előtte, sem utána soha” nem stimmel. Csak kapásból; az Ózd ellen egyszer ugyanilyet lőtt 20 méterről; a görög Panathinaikosz ellen Albert fejesét 18 méterről zúdította be; az izlandi Keflavik ellen 20 méterről kipúposította a hálót; egyszer egy MNK-mérkőzésen a Győr ellen 25 méterről... De hát ezek nem voltak LABDARÚGÓ-TÖRTÉNELMI pillanatok. Hol van ma már Karába? Hova tűnt ez a jól cselező, szélvészgyors, beadni tudó fenomén? Miért tűnt el? Mert jött egy másik jobbszélső, akit úgy hívtak: Szőke. Aki még szél- vészgyorsabb volt. Aki még jobban adott be. És Karába-bombák ide, Ka- rába-bombák oda, olyan ágyúlövése mint Szőkének, magyar jobbszélsőnek még nem volt a Duna—Tisza közén, „ágyúbb” lövése volt mindenki
