Nagy Béla: MLSZ kiskönyvtár 1. Futballkrónika 1901-1959 (Budapest, 1981)
Olyant is ritkán látni, mint ami a hetedik magyar gól után történt: ,,A 77. percben Buzánszky labdájával Budai fut el, tőle Palotás kapja meg, s körülbelül 14 méterről igen erősen a jobb alsó sarokba lő, 7:0! Tapsot kap a széo gól. A koreai játékosok annyira fáradtak, hogy miközben az eredményt bemondják 4-5 játékos is lefekszik a földre pihenni .. 1954. június 20.. Bázel MAGYARORSZÁG-NY. NÉMETORSZÁG 8:3 VB CSOPORTMÉRKŐZÉS Góllövő: Kocsis 4, Hidegkúti 2, Puskás, Tóth II. Grosics (Honvéd) - Buzánszky (Dorog), Lóránt (Honvéd), Lantos (V. Lobogó) — Bozsik (Honvéd), Zakariás (V. Lobogó) — Tóth II. (Csepel), Kocsis (Honvéd), Hidegkúti (V. Lobogó), Puskás (Honvéd), Czibcr (Honvéd). Szövetségi kapitány: Sebes Gusztáv. ötvenedik válogatottságomat szeretném szép eredménnyel megünnepelni — mondta Bozsik a találkozó előtt. Ez az ünneplés hihetetlenül szépen sikerült. hiszen 8 gólra senki sem számított. Pedig Puskás emlékezetes sérülése miatt a magyar csapat közel fél órán át 10 emberrel játszott! Számunla a VS első fájdalmas momentuma ez a súlyos sérülés volt: „Liebrich már másodszor teríti le a magyar balösszekötőt. A 63. percben harmadszori kísérletre Lieb- richnek sikerül Puskást harcképtelenné tennie: szándékosan beletalpa’ a magyar balösszekötőbe. Puskás erősen sántikálva elhagyja a pályát és már nem is tér vissza.” Puskás már csak a VB döntőben lépett ismét pólyára... 1954. június 27., Bern MAGYARORSZÁG-BRAZILIA 4:2. VB KÖZÉPDÖNTŐ Góllövő: Kocsis 2, Hidegkúti, Lantos. Grosics (Honvéd) - Buzánszky (Dorog), Lóránt (Honvéd), Lantos (V. Lobogó) — Bozsik (Honvéd), Zakariás (V. Lobogó) — Tóth II. (Csepel), Kocsis (Honvéd), Hidegkúti (V. Lobogó), Czibor (Honvéd), Tóth M. (Dózsa). Szövetségi kapitány: Sebes Gusztáv. „Mivel nyerte meg a magyar csapat a mérkőzést? Elsősorban rendíthetetlen akarásának, óriási lelkierejének, hősi elszántságának, köszönheti, hogy ilyen nehéz körülmények között a legjobb csatár nélkül, újabb sérüléssel, egy rendkívül sportszerűtlen eszközökkel küzdő ellenféllel szemben is ki tudta harcolni a továbbjutást. Hatalmas lelkierőre vallott az is, hogy a végén már csak Kocsisból és Cziborból álló csatársorunk még újabb góllal tudta bi'tosítani győzelmünket. Amikor a játékvezető lefújta a mérkőzést, a magyar játékosok boldogan ölelgették, csókolgatták egymást, örültek, hogy bejutottak az elö14* 211
