Nagy Béla: MLSZ kiskönyvtár 1. Futballkrónika 1901-1959 (Budapest, 1981)
Szabó (Hungária) — Polgár (Ferencváros), Fekete (Phöbus) - Seres (Újpest), Szűcs (Újpest), Lázár (Ferencváros) — Sas (Hungária), Vincze (Újpest), Cseh (Hungária), Toldi (Ferencváros), Titkos (Hungária). Szövetségi kapitány: Dietz Károly dr. 15. perc: — Szűcs egyenes, meredek passzot gurít Toldihoz, Toldi fordul és óriási erejű jobblábas bombája a jobb alsó sarokban nem talál ellenállásra. 1:1! 30. perc: — Sas a szabadrúgást pompásan íveli a kapu elé. A labda a felugró Toldi fejéről védhetetlenül vágódik a kapu bal sarkába. 2:2! 64. perc: — Seres magas labdát irányít a kapu elé. Zöhrer felugorva ököllel üti ki, a labda a kapu előtt három méterre álló Csehhez kerül, aki fordul, lő, de a lövés a kapuban álló Hoffmann lábáról visszapattan. Zöhrer négykézláb mászna utána, de nem tudja elérni, Toldi gyorsabb és hét méterről jobbal laposan a jobb sarokba bombáz. 4:2! A biztos győzelem még biztosabb lehetett volna, ha Toldi három gólja mellett még egy 11-est is értékesít. A 12. percben ugyanis a büntetőt kapufára lőtte . . . 1936. október 4., Bukarest. MAGYARORSZAG-ROMÁNIA 2:1 Góllövő: Lázár, Toldi. Pálinkás (Szeged) — Polgár (Ferencváros), Fekete (Phöbus) - Seres (Újpest), Szűcs (Újpest), Lázár (Ferencváros) - Sas (Hungária), Vincze (Újpest), Cseh (Hungária), Toldi (Ferencváros), Titkos (Hungária). Szövetségi kapitány: Dietz Károly dr. „Legyőztük Romániát! Az első magyar—román mérkőzés után ezzel a két szóval kezdjük meg beszámolónkat. Azért tesszük ezt, mert ez a két szó, így a tudósítás élén nagyon sokat mond. Azt mondja, hogy a Románia elleni mérkőzésen a győzelem ténye volt a legfontosabb. Nem a játék képe, nem a győzelem megjelenése, nem a gólarány — nem ez volt, amit az első magyar—román mérkőzésen a labdarúgás magyar társadalma fontosnak tartott, hanem a győzelem." A győzelmet ez a két gól „pecsételte" meg: „A labda Lázár elé perdül. A fedezet jó iramban fut be. Szinte kínálkozik a helyzet a lövésre, s Lázár nem is habozik, hanem kapásból csodálatosan íveli. Erő is van a lövésben, iránya is remek. Pavlovics észreveszi a veszélyt, fel is ugrik a labdára, de nem érheti el, s a bőr a feje felett, a léc alatt besuhan a hálóba. 1:1!" A 65. percben kiegyenlítettünk! 83. perc: „Vincze remek keresztpassza Toldihoz száll. A balösszekötő behúzódik a középcsatár helyére. Mikor azután Toldi jó vonalba jutott, kellemetlenül pergő, éles, lapos labdát ereszt meg mintegy 18 méterről. Pavlovics le 125
