Nagy Béla: Fradi - huszonhétszer! Bajnokcsapatok 1903-2001 (Budapest, 2001)
Az első NB l-es aranyérem
I Az első NB l-es 1 aranyérem Nagy változás történt a magyar labdarúgásban 1935-ben. Az utóbbi kilenc évben a PLASZ, a profi alszövetség rendezte az első osztályú bajnokságokat, élesen elkülönülve az amatőröktől. Menet közben aztán kiderült, hogy ez a szétválasztás értelmetlen, nem szolgálja a fejlődést. Sok olyan nagyszerű amatőr játékos volt, aki nem akart profi szerződést aláírni, és így soha nem tudott összekerülni élvonalbeli ellenfelekkel. Ezért a sportág vezetői elhatározták egy közös, legfelső osztály létrehozását - ennek eredményeként jött létre a Nemzeti Bajnokság. Az előző évi NB l-ben sokáig a Fradi vezetett, de a hagyományoktól eltérően a tavaszi idény ezúttal nagyon rosszul sikerült a zöld-fehérek számára, s hiába rúgtak több mint száz gólt, egyetlen ponttal lemaradtak az első helyről. A ferencvárosiak a nyáron a Közép-európai Kupában kárpótolták magukat és közönségüket, nagyszerű győzelmekkel- köztük az Austria elleni 6:1-gyei - a döntőig meneteltek. Egy hónappal az emlékezetes meccs után az örökrangadóval kezdődött a bajnokság. Az első játékrészben valamivel többet támadott a Hungária és több helyzete is volt; a vezetőgólt Cseh szerezte. Szünet után nagyot fordult a világ, három Fradi-gól következett, és a zöldek már biztos győztesnek látszottak. A végére aztán némi szerencsével egyenlítettek a kékek, és egy pontot otthon tartottak. Rauchmaul Emil, a Ferencváros edzője így nyilatkozott: „Az első félidőben is már nagyon szép, helyenként gyönyörű játék folyt. A gólt egyébként lesállásból kaptuk, ott álltam véletlenül egyvonalban, így jól láttam. A második félidőben kimondottan fölényben játszottunk. Ha nincs Tátrainak az a szerencsétlen öngólja, több góllal nyertük volna a mérkőzést.” A következő találkozón is szép számmal potyogtak a gólok, és a Fradi mindkétszer eggyel többet ért el, mint a riválisa. A Nemzeti ellen a zöld-fehérek tíz emberrel fejezték be a találkozót, mert Hádát kiállították, és helyette mezőnyjátékos állt a kapuba. Dr. Sárosi György ekkor is, meg a következő fordulóban is három-három gólt lőtt. Ilyen előzmények után került sor a Közép-európai Kupa döntőjének első felvonására az Üllői úton, amelyen- dr. Sárosi újabb mesterhármasával - 4:2-re győzött a Ferencváros a Lazióval szemben. Mi sem jelzi jobban ennek a nagyszerű csapatnak az elismertségét, hogy egy csehszlovák lapkiadó vállalat tippversenyén a voksolók hetven százaléka a magyar gárda kupagyőzelmében bízott. Hét nappal később a kor kitűnő csehszlovák válogatottja testközelből tapasztalhatta meg, hogy milyen csodálatos labdarúgó a fradisták „Gyurkája”. Dr. Sárosi a magyar válogatott támadójaként hét (!) gólt rámolt be a világhírű Planicka hálójába, és a lefújás 74
