Nagy Béla: Fradi - huszonhétszer! Bajnokcsapatok 1903-2001 (Budapest, 2001)
A hótaposástól a dobogó tetejéig
A következő fordulóban könnyedén győzte le a Ferencváros a Csepelt, a legszebb gólt Varga Zoltán szerezte: a hetedik percben Fenyvesi II beadását a 16-os sarkáról, hanyattvetődve bombázta a jobb sarokba. Az MTK elleni - örökrangadónak már egyre kevésbé számító - mérkőzésen a másik Fenyvesinek tapsolt a Népstadion közönsége: mindkét gólt „Tüske” helyezte el a kék-fehérek kapujában. A bentmaradásért küzdő Diósgyőr nem sok ellenállást tanúsított, a helyzetek alapján akár kétszámjegyű győzelmet is arathatott volna az FTC. Különösen a sokat mozgó, társait remek átadásokkal indító Rákosi Gyula játéka tetszett a nézőknek, aki gólja mellett a másik három ferencvárosi találat előkészítésében is részt vállalt. A pécsiek ismét jól megizzasztották a bajnoki címre törő Fradit. A Mecsekalján Mátrai szerencsétlen öngóljával egészen a 86. percig vezettek a hazaiak. Ekkor a pécsi védők a tizenhatoson belül szabálytalanul szerelték Fenyvesi ll-t, amiért a játékvezető közvetett szabadrúgást ítélt. Novák Varga elé gurított, és a fiatal csatár tizenkét méterről a jobb felső sarokba lőtte a labdát. A sereghajtó debreceniek elleni találkozóra tökéletesen illett a mondás: két gól és más semmi. A Ferencváros ezúttal nem játszott jól, ám fölénye végül biztos győzelmet eredményezett. Három nap múlva azonban már a pontszerzéshez sem volt elegendő a Fradi teljesítménye. Pedig a Honvéd ellen nem úgy kezdődött a mérkőzés, hogy abból sima kispesti győzelemre lehetett volna következtetni. Az első gól aztán megnyugtatta a pirosakat és kapkodóvá tette a zöldeket. Az FTC támadóötöse próbálkozott ugyan, de a Honvéd jól szervezett védekezéssel hárította a meg-megújuló rohamokat, és egységesebb csapatjátéka révén ilyen arányban (4:1) is megérdemelten győzött. Sajnos, ez elmondható volt a Vasasra is, amelynek még gólt sem tudott rúgni a vergődő bajnokjelölt. A nagy csalódást keltő játék után a Fradi-szurkolókban felsejlett az előző évi dráma, s attól tartottak, hogy hasonlóan ér véget ez a bajnokság is. Két rangadó, nulla pont, 1:7-es gólarány - szó, ami szó, idegtépő lehetett a Ferencvárosért szorítok számára. Az aranyéremhez már csak két pont hiányzott, és Tatabányán, ha nehezen is, de pont került arra a bizonyos i-re. A TBSC az egész évadban nagyszerűen szerepelt, szinte végig dobogós helyen állt, így nem várt könnyű mérkőzés az FTC-re. A bányászvárosban nézőcsúcs (25 000) született, még a pályát övező dombokat is ellepték a meccsre kíváncsi drukkerek. A Budapesthez közeli településre elutazó ferencvárosi hívek óriási üdvrivalgásban törtek ki, amikor a bemelegítésre kifutó csapatban felfedezték Albert Flóriánt. A népszerű középcsatár kéthónapos kihagyás után tért vissza ismét a Fradiba. Nem játszott viszont Novák, mert belázasodott, így a tavaszi idénynyitó óta hiányzó Vilezsál újra játéklehetőséget kapott. A rutinos, harmincnégy esztendős labdarúgó a 64. percben gólpasszal járult hozzá a bajnoki címet jelentő győzelemhez: a jobbösszekötő átadását Rákosi tizenkét méterről lőtte a bal sarokba. Egy perccel később Deli és Galambos összecsapása után az FTC fedezetét hordágyon vitték le, majd a mentők kórházba szállították, s így a sípcsonttörést szenvedett játékos nem ünnepelhette társaival együtt az 115
