Nagy Béla: Csak Fradistáknak! (Budapest, 1990)

A legendás 100%-os bajnokság krónikája (1931-1932)

kitűnik - a ragaszkodó közönség a jó mecénásnál is többet ér. A jó csapat hozza meg a ragaszkodó közönséget, de a sikerekben része van annak a közönségnek is, amelyik hétről hétre kivonul a maga garasai árán szurkolni kedvenc színeiért, izgul, sír és nevet, zászlót emel, köszönti csapatát a szezon előtt és elbúcsúzik tőle a szezon végén. Kívánjuk a magyar sportnak, hogy sok olyan egymáshoz forrott csapata és szurkolótábora legyen, mint amilyenre joggal lehet büszke a Ferencváros." (Nemzeti Sport)

A bajnoki mérkőzések után még egy Magyar Kupa találkozó következett (Ferencváros - Kispest 2-0), majd közel egy hónapos túrára utazott a ferencvárosi gárda. A túra eredményei is bizonyították: ez a csapat nem véletlenül állt pontveszteség nélkül a táblázat élén. Svájcban és Németországban rúgták a gólokat, majd rövid pihenő után, már 1932 februárjában folytatódott a pontvadászat.

1932. február 28. Hungária út:

FERENCVÁROS - NEMZETI 5-1 G: Toldi 2, Szedlacsik 2, Turay Amsei - Takács I, Korányi - Turay, Lyka, Lázár - Táncos, Takács II, Szedlacsik, Toldi, Kohut

Az idénynyitón már a 3. percben megszületett az első gól: „A sors a Nemzetinek kedvez, a Hungária úti kaput választja, a Ferencváros kezd. 1 óra 41 perckor Csárdás bíró a sípjába fúj - megkezdődött a tavaszi szezon. A B-közép szokásos buzdító hajrája után zöld-fehér támadással indul meg a játék. A 3. percben ferencvárosi lábakon száll a labda: Turay30