Nagy Béla: Kupakönyv. A magyar csapatok BEK, KEK, UEFA-Kupa mérkőzései 1955-1989 (Budapest, 1989)
KEK 1960-1989
KEK KEZDET 1957 októberében Gabriel Hanot, francia sportújságíró felvetette az ötletet: ne csak a különböző országok bajnokai játszanak egy kupáért, hanem írjanak ki egy mérkőzéssorozatot a különböző országok kupagyőztesei részére is. A Kupagyőztesek Európa Kupájának ötletét az FC Barcelona támogatta, sőt még másik három klub (Aston Villa, Benfica, Toulouse) is csatlakozott. A KEK létrehozásához szükséges javaslatot az UEFA elé terjesztették. Az új kupa ezen a fórumon kapta meg a zöld utat, s 1960-ban megindultak a küzdelmek. A résztvevők minden országból a kupagyőztesek közül kerültek ki. Amennyiben a kupagyőztes egyben a bajnok is, úgy a döntőben legyőzött csapat indul a KEK-ért. Az 1960—61-es kiírásban még oda-vissza alapon játszották a döntőt. 1961. május 19-én a zürichi UEFA értekezleten azonban úgy döntöttek, hogy ezután már csak egy — semlegespályán — rendezett döntő lesz. 1961-62-ben már csak azért játszottak két döntőt, mert az első döntetlenül végződött. (A. Madrid — Fiorentina 1 —1). Ez volt az első olyan döntő, amelyet semleges pályán (Glasgow) rendeztek. A megismételt döntőt Stuttgartban, az Atletico Madrid nyerte. Magyar csapat először az 1963-64-es kiírásban került a döntőbe. Az MTK a Sporting Lisszabon ellen hosszabbítás után is 3-3-ra állt, így a döntőt megismételték. A kék-fehérek ezen 1-0-ra alulmaradtak. A második magyar csapat az FTC volt, amely KEK döntőt játszhatott. Mindez azonban már a kupa „nagykorúsága” idején 1975-ben történt. No, de kezdjük az elején... 78
