Nagy Béla: Az Erdélyi Kupától az Erdélyben nyert magyar kupáig. 1940. január-1944. december (Budapest, 1989)
36 csak akkor adjam majd oda, ha már sok lesz, ha már elég lesz majd a nősüléshez, a kelengyére. így azután a fiúk nem szórták a pénzt. Sportszerűen éltek, s emlékszem, hogy egyízben 14 mérkőzést nyertünk egymásután. Savonából elkerülve, voltam kisebb és nagyobb csapatoknál is. Ravenna—Trani—Aquila—Sulmona—Russi és újra Ravenna volt az edzői pályafutásom további színhelye. Tizenkét és fél évig voltam edző Olaszországban, s odakint meg is nősültem. 1936 augusztusában kerültem haza, a Ganzgyár tisztviselője lettem, 1937 júliusában az FTC edzője, majd 1939. október 15-én a Ferencváros edzője. (— Ahol kétszer egymásután bajnokságot nyert a csapattal...) — Érdekes, hogy amikor hazajöttem Olaszországból, akkor Szekszárdra hívtak edzőnek, de magasnak találták a feltételeimet. Talán, ha elfogadják, akkor még most is Szekszárdon vagyok.) + A nyári átigazolási szezon egyik „nagy fogásának" számított, hogy a Fradinak sikerült Lukács Edét, a Nagybánya jobbszélsőjét megszerezni. — Nagy örömmel megyek a Ferencvárosba — mondta — hiszen kölyökkorom óta vágyakoztam már a zöld-fehérekhez. Nem tudom miért, de valami különös varázsa van számomra az Üllői útnak... Most aztán beteljesedett a vágyam. Mehetek. Tudom, hogy Táncos Misi meg a többi jó Fradi jobbszélső emlékét nehéz lesz feledtetnem a ferencvárosi szurkolókkal, de minden igyekezetemmel azon leszek, hogy méltó utóduk lehessek. + A Fradi ezen a nyáron nem is igazolt több új játékost. Sőt Kalocsay Gézát is elengedték Újpestre. Az FTC amatőr gárdájából viszont Nagy II. András aláírhatta a Ferencvároshoz szóló szerződését. — Régi vágyam volt — mondta —, hogy a Ferencváros játékosa lehessek. Jóformán a zöld-fehéreknél tanultam meg a labdarúgás minden csínját-bínját, s annyi kedves emlék fűz a Ferencvároshoz, hogy bizony nehéz szívvel hagytam volna itt az Üllői utat... Több helyre hívtak, de én késlekedtem a válasszal. Nagyon is a szívemhez nőtt a zöld-fehér szín. Aztán, hogy a Ferencváros szerződést tett elém, boldogan írtam alá. Labdarúgó pályafutásomnak a legszebb ajándéka volt ez a szerződés. Nagy II. két év múlva már a magyar válogatott mezét is viselhette! AUGUSZTUS + Az 1940-es Szt. István Kupa mérkőzéseken rossz jel volt, ha valamelyik csapat berúgta az első gólt. A mérkőzést ugyanis
