Nagy Béla: Az Erdélyi Kupától az Erdélyben nyert magyar kupáig. 1940. január-1944. december (Budapest, 1989)
133 A KUPÁBÓL INNI CSAK A GYŐZTESNEK SZABAD... A FRADI FUTBf LLMÚZEUM MNK MELLÉKLETE írta és összeállította: Nagy Béla A MAGYAR KUPA alapításának eszméje nem új keletű dolog. Már néhány esztendő óta beszélnek róla, hogy az Angol Kupa mintájára, mely páratlan népszerűségre tett szert, nálunk is alapítson az MLSZ egy örökös vándordíját. Pozitív intézkedés 1906-ban történt, mikor a tanács az intézőbizottságot, a bizottság pedig Steiner Hugót, az MLSZ főtitkárát kérte fel a Magyar Kupa szabályterveinek kidolgozására. Az eszmét már akkor is általános rokonszenv- vel fogadták, de a megvalósulás késett. Végre ez évben, mikor az „Ezüstlabda'' az FTC ötszöri győzelmével végleg megnyeretett, elérkezett a legalkalmasabb pillanat. A tanács utasította az intéző- bizottságot, hogy a szabálytervezetet haladéktalanul tárgyalja le és terjessze a tanács elé. A kupamérkőzéseknek a magyar football sportba való illesztése kétségtelenül nagy fontosságú dolog. Alkalmat fog adni a legkülönbözőbb osztályú csapatoknak az első csapatokkal való találkozásra. A Nemzeti Sportban — 1909 nyarán megjelent sorokhoz csak annyit, hogy magának a kupának a létrehozására, a lap gyűjtést indított és kérte, hogy a „szurkolótábor nyújtson segédkezet a díj megalapításához." * A Kupa kiírását az MLSZ 1909. augusztus 13-i ülésén „szentesítették". A szabályzat 44 pontból állt! A fradisták nagy bánatára a 36. pont — 64 évvel későbbi!) — időszerűvé vált: „Amennyiben a Magyar Kupa a birtokba vevő egyesület őrizetében tűz vagy más baleset által megsemmisülne vagy megsérülne, az illető egylet az MLSZ-nek megtéríti annak eredeti értékét vagy a teljes helyreállítási költséget. Amennyiben a Magyar Kupa elveszne (1973-ban ez következett be! A szerk.) míg az illető egyesület felelős érte, az MLSz-nek annak eredeti értéke megtérítendő."
