Nagy Béla: Fradi futballmúzeum (Budapest, 1987)

emlékére a KK-díszplakettet. Aki pedig közelről kívánja megtekinteni — az FTC-múzeumban megteheti.

— Takácsról híre terjedt, hogy nehezen szánta rá magát az Attila elleni meccsen a játékra. Nagyváradon ugyanis az előző héten izomhúzódást szenvedett. Játékán látszott is, hogy nincs egészen rendben, két gólt azonban szerzett.

Történetesen mind a kettőt fejelte.

— Nézd csak a Takit — lelkendezett valaki. — Gólokat fejel!

— Mi van ezen csodálkozni való? Izomhúzódása van, tehát nem rúghatta a gólt. Gól nélkül pedig csak nem játssza végig a meccset a kis Taki? (Ferencváros—Attila 4—0.)

— Ferencváros—Üjpest 1—0. A 100%-os bajnoksághoz vezető úton ez volt az egyik legnehezebb mérkőzés. Az addig szintén pont- vesztés nélkül álló Újpest az Üllői úton is kemény diónak bizonyult. Igaz, a fradistá'k — Turay sérülése miatt — egy órán át tíz emberrel játszottak! A 2 pontot jelentő gólt Toldi szerezte.

Az egyetlen ferencvárosi gól hajszálon múlott. Az egyik kapufánál állt ugyanis egy bennfentes újpesti drukker, aki irtózatos lelkitusát vívott magával, hogy a befelé sétáló labdát ne akadályozza-e meg a hálóba jutásban.

— Ki akartam rúgni a labdát — mondta a meccs végén a drukker Dudásnak — és ha ez a gól a második félidő vége felé adódott volna, nem törődök semmivel és kivágom a kapuvonalról a labdát. De ki gondolta akkor, hogy ez a végeredmény . ..

— A Ferencváros vezetősége és közönsége népes vacsora keretében ünnepelte derbigyőztes csapatát. Mailinger Béla meleg szavakkal tolmácsolta a csapatnak a vezetőség elismerését, Springer dr. pedig a csapat trénerét, Blum Zoltánt méltatta elismerő szavakkal.

Blum elhárította magától az elismerést és a sikert a régi FTC- tradíció feléledésének tulajdonította. A játékosok nevében az idősebbik Takács testvér válaszolt, a tőle már megszokott egészséges humorral. A vacsora jó hangulatához lényegesen hozzájárult Székely Mihály operaénekes művészien előadott magyar nótáival.

— Petár, a körúti törzskávéház ferencvárosi érzelmű főpincére élénk szócsatában állt tegnap a kávéház főleg kék-fehér érzelmű törzsvendégeivel. így ugratták például:

— Nincs Sárosi, nincs Turay, ezek nélkül pedig mindjárt kisebb legények lesznek.

— Ugyan — válaszolta a zöld-fehér főúr — nálunk nem libacombokkal van tele a spájz, mint maguknál. Nálunk Bukovi van ott, meg Szedilaosek. Csak kiakasztják őket a „spájzból” és megy az üzem tovább — simán győzünk!

75