Nagy Béla: Fradi futballmúzeum (Budapest, 1987)
JÜLIUS — A Bajnokoik tornája döntőjében: Újpest—Slavia 3—0, ezzel az újpestiek nyerték a trófeát! „Újpest a Nemzetek serlegének győztese! Genf, amely tíz futballnemzet bajnokát látta vendégül, vasárnap délután a magyar bajnok előtt hajtotta meg zászlaját. Újpest kilenc nemzet bajnokát utasította maga mögé és a KK, majd a magyar bajnokság után elhozza Géniből a jubiláló Servette remekbe készült ezüstserlegét is, hogy ezzel teljessé tegye a futballesztendő legszebb trófeagyűjteményét. Újpest ebben az esztendőben lett először magyar bajnok, idén futott be a nagycsapatok sorába.” — Ferencváros—Slavia 1—0. 1—0 így papíron sovány győzelemnek látszik, de ez az 1—0, amely a Ferencvárost bevitte a KK második fordulójába, nagyobb eredmény, mint akár a számszerűség, akár a produkált játék alapján mutatkozott. Amsei például az egész meccsen nem kapott egyetlen komoly lövést sem, s bizony a Fradinak ezt a mérkőzést gólokkal kellett volna nyernie. Íme, az a bizonyos egy gól és az előzmények: „Az 55. percben Toldi kitör — gólhelyzet — mellé lő! A gépfegyverek nem söpörtek így a háború alatt, mint ahogy a Ferencváros támad és söpör. Elkeseredetten és dacosan hangzik a Tempó Fradi! A 78. percben járunk. Toldi tör ki. Csrnitzky ezúttal talán már huszadszor fautolja. A bíró most végre megítéli a faultot, ami 11-est jelent, mert az eset a 16-oson belül történt. Az izgalom a tetőpontra hág. — Ki rúgja, ki rúgja? — kérdezik egyszerre százan. — Táncos! Táncos! — Ajaj, a múltkor sem rúgta be! — többet már nem is tud mondani az illető. — Nem merek odanézni — mondják egyszerre többen, és lehajtják a fejüket. A bíró fütyül. Táncos nem rúg, kivár. Megnézi előbb, hogy Pla- nicska hová helyezkedik. Planicska jobbra helyezkedik. Erre Táncos balra, félmagasan alig Planicska mellett gólba rúgja a labdát. — Mi az, mellé ment már? — szól egy lehajtott fejű, de amikor meghallja a diadalordítást, akkor a többiekkel együtt tapsol és ujjong. Gól! 1—0!” — Ferencváros—Budai 11 6—2: egy barátságos mérkőzés, amelyet azonban jutalom játékkal ünnepélyessé tettek. Az ünnepelt Schlosser Imre volt. A mérkőzést a Kispest jubileuma alkalmából rendezték. Slózi a mérkőzésen nem játszott, csak a kezdés előtt üdvözölte a játékosokat és megköszönte a részvételüket. A Ferencváros csapata ekkor szerepelt először búcsúmérkőzésen! 53
