Nagy Béla: Fradi futballmúzeum (Budapest, 1987)

a két csapatkapitány — jobb híján — határozottan elfogadta. A bí­ró erre meg is adta a jelet a játék megkezdésére. Félidőben, midőn a Ferencváros nagy győzelme már elvitathatatlan volt, a Rapid ve­zetősége fölkereste öltözőjében Carraro bírót s megkérte, hogy azt a tényt, hogy normális méretű új labda nem volt készenlétben, s így régi, használt labdával kellett lejátszani a mérkőzést, vegye jegyző­könyvbe s vegye be a bírói jelentésbe is. Carraro bíró ennek a ké­résnek készséggel eleget is tett, de mindjárt hozzátette, hogy azt is beveszi a bírói jelentésbe, hogy mindkét csapatkapitány a játék megkezdése előtt hozzájárult ahhoz, hogy ezzel a régi labdával ját­szanak. Az óvásból természetesen nem lett semmi.. . — Egy érdekességet még nem említettünk a KK-döntővel kap­csolatban: Kaszala Károly Lampich repülőgépével a szünetben légi bemutatót tartott a Fradi-pálya felett... — A Ferencváros első és mindmáig egyetlen külföldi kapusiga­zolása is erre az időszakra esik. A jugoszláv SAND csapatának válo­gatott kapusa, Siflis Géza került ekkor az Üllői útra. Nevének ma­gyaros változata — Szabadkai — egyben születési helyére is utalt... Szabadkai szombaton és vasárnap még a jugoszláv válogatott kapuját védte a csehek elleni mérkőzéseken és Prágából érkezett, ahol már előbb tett ígéretéhez híven utoljára védte a jugoszláv ka­put. A szép szál bácskai magyar fiú, kinek érkezését oly nagy vára­kozás előzte meg, látható elfogultsággal lépett a bajnokcsapat pá­lyájára, az Üllői útra. Megilletődve mondta: — Szabadkán a legna­gyobb Fradi-drukker vagyok. A sportkarrierem egyik legszebb álma fog beteljesülni, ha a Ferencváros kapuját védhetem. Nem mondom, hívtak máshová is, de én inkább nem futballoznék, ha nem játsz­hatnék a Ferencvárosban. Bécsbe is hívtak, s szép fizetéssel kínált meg a Rapid. Oda vágyódtam egy kicsit, mert ott is zöld-fehér szí­nekben játszhattam volna. De mégis csak más az, a magyar, a Fra- di-közönség előtt védeni! Siflis egyébként ezt megelőzően már védett az Üllői úton: 1927. őszén a jugoszláv—magyaron ő védte a kékek kapuját. NOVEMBER — A Ferencváros—Sabaria bajnoki mérkőzésen Toldi nem min­dennapos előzmények után került a csapatba: „Odakint esik az eső, a zöld-fehérek elkészülve stoplikat szögez- tetnek fel Magyar bácsival, hogy a sáros pályán ne csússzanak olyan nagyon. Turay lép az öltözőbe és kijelenti, hogy nem tud játszani. A vezetőség előbb zavarba jön, de aztán hamar feltalálják magukat 29

Next

/
Thumbnails
Contents