Nagy Béla: Fradi futballmúzeum (Budapest, 1987)

Nosztalgianapló. Az első magyarországi mérkőzésektől a KK kezdetéig 1897-1927

Újpest azonnal kiegyenlített: Aschner Lipót, az Újpest elnöke viszont értékes serleget ígért a győztes együttesnek. Az első profi trófea így fokozottabb lel­kesedéssel küldte harcba a két nagyszerű csapatot.” A találkozóra a Hungária úti pályán, a Bilbao—Hungária előmérkőzése- ként került sor. Nem a szokásos barátságos mérkőzés volt ez, mett a csapatok beleadtak apait, anyait. Az újpestiek még többet is adtak: négy gólt rúgtak a Fradi kapujába, amit csak kettővel sikerült viszonozni. Az újpesti serleg az ezüstérmekkel a lila-fehérekhez került. „Elkészültek az aranyérmek, amelyeket a tanács a tavaszi szezonban a csehek ellen győztes magyar tizenegynek megszavazott, s átvehetők az MLSZ pénztárosánál.” Hát hallottunk már ennél ünnepélyesebb jutalmazásról is... A Szerkesztői üzenetekben olvastuk: „Az örökrangadó után — írja Ön — a főkapunál két kislány állott és a távozó futballistáktól autogramot kért. És Orth rideg hangon visszautasította a kérésüket. Az autogramgyűjtés ma már szenvedélyes járvány. Sokszor egész sereg támadja meg a sportembereket, ami­kor verseny előtt idegesek, drukkolnak, vagy máskor a nehéz meccs után, ami­kor alig várják a pihenést. Sokszor tolakodók a szenvedélyes gyűjtők, nem csoda tehát, ha vannak, akik menekülnek az autogramadás elől. De éppen ez a lázas gyűjtés, a futballisták és más sportemberek örökös zaklatása egyben a sport terjedésének, megbecsülésének és népszerűségének is jele. A sportnak - elsősorban a profi sportnak - létérdeke a népszerűség! S ha az autogram­gyűjtők ennek a népszerűségnek a terjesztői, a futballnak élő reklámjai, ak­kor az okos profinak — amilyennek Orthot is tartják — szinte „üzleti” köte­lessége ezeket a rajongókat kiszolgálni. Ezt diktálja a profi futball, tehát a profi futballista érdeke is.” Érdekes meghívást kapott a Ferencváros és az Újpest Milánóba. Az ola­szok január első hetében nagy tornát terveztek, amelyre a Milan, a Juventus, a Bologna és a Genova mellett a két magyar csapatot is meghívták. Kár, hogy a fradisták nem mentek el, mert a Milánnál — hihetetlen — még soha egyet­len mérkőzést sem játszottak! Pedig a Milan is 1899-ben alakult... „Az Attila-Kossuth mérkőzés megtartása nem egészen biztos, mert az Attila nyolcmillió koronával tartozik a PLSZ-nek, s a kiküldött Boronkay bírónak szigorú utasítása van, hogy csak akkor vezetheti le a meccset, ha ezt az összeget neki kifizetik.” A miskolciak nyilván fizettek, hiszen a mérkőzést a kitűzött időpontban lejátszották: Kossuth—Attila 2:1. „A profi futball változott viszonyai a régi bajnoki rendszabályok né­hány rendelkezésének megváltoztatását is szükségessé tették. így igen sok pa­nasz hallatszott a különféle 10-18-22 stb. percek utánjátszásával kapcsolat­ban. 1926-ban kimondták, hogy befejezetlen mérkőzések esetén utánjátszás nincs; vagy a pályán elért eredményt igazolják, vagy az egész meccset újra­játsszék. Az FTC-MTK meccsen feltűnést keltett az FTC (Ferencváros) gyö­nyörű új felszerelése, a békebeli viszonyokra emlékeztető selyemdresszek. Ér­86

Next

/
Thumbnails
Contents