Nagy Béla: Fradi futballmúzeum (Budapest, 1987)
Nosztalgianapló. Az első magyarországi mérkőzésektől a KK kezdetéig 1897-1927
ellen. Szerencsére Széchenyi Imre gróf személyében akadt tekintélyes szó- szóló, aki a főrendiházba is bejuthatott és hangoztathatta a futball testi és lelki nevelő erejét, hatását a fiatalságra, az emberek közhangulatára. 1900 tavaszán további új csapatalakulások jelentek meg a híranyagokban. Az újpestiek, a 33 FC, a Budapesti Atlétikai Klub csapatainak alakulását ősszel az első magyar munkás-sportegyesület követte. A MÁV északi főműhelyének sportolni vágyó ifjúsága körében alakult a Törekvés Football Club 1900. A ferencvárosiak hajdani otthonában, a Soroksári úti pályán az FTC III ellen mutatkozott be az első magyar munkáscsapat. Bár a meccset a fradisták l:0-ra megnyerték, az újoncok jól mutatkoztak be. A Törekvés Sport Egyesület hamarosan komoly szerepet játszott a magyar sportban. Az év egyik nevezetes eseménye volt az október 14-én a Millenárison tartott futballtorna, amelyet a Sport-Világ rendezett a Mentőegyesület javára. Ez volt az első eset, hogy nálunk ilyen küzdelem folyt több csapat részvételével és az első alkalom, hogy futballistáink a győzelem dicsősége mellett kézzelfogható valamiért — a Sport-Világ által kitűzött tiszteletdíjért és érmekért — küzdhettek. A tornát nem 11 játékosból álló, hanem hatos létszámú csapatokkal (kapus, hátvéd, fedezet, három csatár) vívták meg a rendesnél kisebb méretű (70X40 m) pályán. Egy-egy mérkőzés játékideje 2X7 perc volt, de ha ezalatt nem történt döntés, újabb 2X5 perces játék következett. Ha ez sem döntött, akkor az első gólig folytatták a játékot. Mérkőzés közben nem volt szabad játékost cserélni, de a következő mérkőzésen a bejelentett tartalékok sorából fel lehetett frissíteni a csapatot. A tornát kieséses rendszerben bonyolították le, a vereséget szenvedett csapat kiesett a további küzdelemből. Kétségtelen, hogy a sok csapat szereplése, a gyors egymásutánban következő mérkőzések és a rövid játékidő alatt döntő eredményt elérni — élénkké és izgalmassá tette a hatos tornát. Évekig rendeztek ilyen tornákat, csak a bajnokság bővülése után szűntek meg. Az első hatos torna nagy érdeklődést váltott ki a futballtársadalomban, annál is inkább, mert részt vett azon a bécsi Cricketerek népszerű csapata is, amellyel nyolc magyar csapat - BTC I, BTC II, MUE I, MUE II, FTC, BAK, Újpesti FC, Bp. SC - vette fel a küzdelmet. A tornát a bécsiek nyerték a BTC és az FTC előtt. A labdarúgósport rohamos terjedése, népszerűsége és fejlődése felkeltette a két nagy sportszövetség érdeklődését, és mind a MOTESZ, mind a MASZ a saját fennhatósága alá akarta vonni a futballsportot. Ezek a törekvések azután sürgős cselekvésre indították a futballsport szervezésének mozgatóit. Az FTC futballosztályának vezetőié, Kárpáti Béláé és Horváth Ferencé az érdem, hogy megtalálták az alkalmas időpontot az akcióba lépésre. Értekezletet hívtak egybe, nem a szövetség azonnali megalapítására, hanem a bajnokság ügyének megbeszélésére. Az értekezlet 1900. december 22-én a Ferencvárosi Polgári Körben folyt le, ahol a magyar labdarúgósport jövőjét il10
