Nagy Béla: A Ferencvárosi Torna Club évkönyve 1986 (Budapest, 1987)

évtizedes. Az egyesületben való aktív tevékenységre viszont dr. Bikár Péter kollégám inspirált, akitől mindössze egy ajtó választ el... Az egykori sokszo­ros válogatott hokista ugyanis a Skála Budapest Nagyáruház fogorvosi rende­lőjének az irányítója, ő vitt engem a jégre. Mindez 1983-ban, tehát három éve történt, midőn a Budapest Sport- csarnokban rendezték meg a C-csoportos jégkorong világbajnokság mérkőzé­seit, s Császár Gábort kérték fel az orvosi stáb irányítására. Ezt követően — 1984-ben — a válogatottnak lett az orvosa, majd az FTC szakosztályának. S végül idén májusban — ahogy azt a bevezetőben már olvashattuk — vette át a szakosztályvezetői posztot. • Első munkapontunk az volt, hogy záros határidőn belül rendezzük a já­tékosok státuszát, ne legyenek állásgondjaik biztosítsuk egzisztenciájukat - folytatta a szakosztály vezetője. — Örömmel mondhatom: már sikerült né­hány gondot megoldanunk, de még nagyon az út elején vagyunk. A klub vezetése nagy segítséget nyújtott. Tehát ha nem is mérföldes ugrásokkal, de apró léptekkel csak előbbre jutottunk. Fegyelem — sportszerűség. A klub hagyományaihoz méltó helytállás. Erről is sok szó esett — többek között - a tavalyi szezonban, amely sokak szerint már-inár mélypontot jelentett. Hallatszott olyan terv is, hogy megszüntetik a szakosztályt, szélnek eresztik a játékosokat.. . Túl vagyunk a krízisen, jó lenne a múltból törölni azt, ami méltatlan volt a Ferencvároshoz. Gondolok itt mindenekelőtt a pályán történt sportszerüt- lenkedésekre, amelyek jogos kritikát és elmarasztalásokat kaptak. Mi annak is nagyon örülnénk, ha a nézők nem felejtenék el a fair play szabályait, mert az ö viselkedésük is befolyásolja a csapatot, a játékosokat, a játékot. De szép volna, ha visszatérnének azok a bajnoki vagy kupa-találkozók, amikor még tíz­ezernél is több szurkoló élvezte a játékot a Kisstadion lelátóiról. ígérem: a csa­pat játékával mindent megpróbál, hogy visszanyerje a közönségét, s újból varázsa legyen a „téli futballnak”. Fiataljaink már nagyon jó úton járnak, hiszen az elmúlt idénben majd minden korcsoportban ferencvárosi korongo- zók végeztek az élen! Mondják: a jó bornak nem kell cégér... Ha híre kel, hogy a fradista koron- gozók szépen, jól és eredményesen játszanak, még az itthon elég mostohán ke­zelt sportág eseményei iránt minden bizonnyal megnő majd az érdeklődés. • Hogyan készültek és készülnek a közelgő új idényre, kik alkotják majd a csapatot és mit vár a vezetőség? • Orbán György, a tőle megszokott precizitással állította össze a felkészü­lési programot, a sokoldalú gyakorlás menetrendjét. Játékosállományunkban annyi a változás, hogy a hozzánk igazolt a dunaújvárosi kapus Póznik György, s a Székesfehérvári Volánból Pintér Gyula. Az együttesben sok a fiatal, akik tehetségesek. Az FTC-ből heten tagjai a válogatott keretnek. A nálunk újonc Póznik mellett Hajzer Tibor, Paraizs Ernő, Szajlai László, Jécsi Gyula, Miletics Csaba és a ,Jcis Orbán”, a 19 éves ifjabb György. Reálisan mérlegelve a hazai erőviszonyokat, úgy látjuk, hogy az Ú. Dózsa jelenleg jobb felnőtt játékosállománnyal rendelkezik, mint mi, de nem any- nyival, hogy 12 pontkülönbséggel nyerje a bajnokságot, mint legutóbb. Ez még egyszer nem fordulhat elő. Még akkor sem, ha a jövő csapatát építjük. 81

Next

/
Thumbnails
Contents