Nagy Béla: A Ferencvárosi Torna Club évkönyve 1985 (Budapest, 1986)
fejeztük be az 1984—85-ös bajnokságot. A Duna Kupa küzdelemsorozatában az egész csapat nagyon jól szerepelt — így győzelmünk jogosságát senki sem vitatta. Nagy örömünkre a 12-ek bajnokságát Szenczi Judit személyében fradista nyerte! Kis humorral azt is mondhatnám, hogy ha a tabellát megfordítjuk, akkor is ferencvárosi tekéző az első: ugyanis a feleségem zárta a kiemeltek mezőnyét... Ő egyébként a Duna Kupán és a bajnokságban is remekelt, örülök jó teljesítményének. Ami a negatívum: egyetlen kisiklásunk, a DÉLÉP ellen — nos ez 4 pontos mérkőzés volt. Hej, ha ezt sikerült volna megnyerni! Nos, de ne legyünk elégedetlenek akkor, amikor a klub történetében először valamennyi első csapatbeli játékosunk — természetesen eredményei alapján — elérte az I. osztályú minősítést. Hangsúlyozom, ilyen a klub történetében még nem volt! Soós Csaba, az úszószakosztály vezetőedzője: — Szakosztályunkban az 1985-ös év kiemelkedő eredményének az IBV szereplés számít. Hárman hozták az érmeket: Gál Franciska arany (400 m vegyes) és bronz (200 m vegyes), Horváth Zoltán bronz (400 m vegyes), Hovanyecz Anita bronz (200 m pillangó). Ugyanők a hazai vizeken is remekeltek, hiszen korosztályuk országos bajnokságán 6 arany-, 6 ezüst- és 5 bronzérmet nyertek! Jelenleg több, mint 200 fiatallal foglalkozunk, 5 évestől 17 évesekig. Egyetlen „idős” versenyzőnk van, a 20 éves Énekes Zoltán. Szakosztályunk jövőjéért dolgozunk, évente háromszor is úszótanfolyamot indítunk. Uj népligeti uszodánk — amely az év legnagyobb ajándéka volt számunkra — alkalmas arra, hogy szép terveinket hamarosan megvalósíthassuk. Bontovics Imre, a kerékpár szakosztály technikai vezetője: — Somogyi Miklósnak a világbajnokságon elért 8. helyét nagyon értékesnek tartom, hiszen ezt úgy küzdötte ki augusztusban, hogy februárban még katona volt — tehát nem is alapozott! Itthon, az országos bajnokságon elért sorozatos sikerek nagyon szívmelengetőek voltak, de hasonló győzelmi széria már az elmúlt években is előfordult néhányszor. A siker mindig örömet hoz, de nemcsak győzelem után örültünk az idén. Prágában történt: az FTC Csehszlovákiában vendégeskedő kerekesei két csoportban indultak haza. A társaság a repülőtéren búcsúzott egymástól, egyik fele a Fradi kis Barkas kocsijával, a másik repülőgéppel utazott. A Barkas kocsiban — mintegy 40 km-re Prágától! — kiderült, hogy Somogyi útlevele nincs sehol! Nosza, vissza a repülőtérre, hátha leadta valaki... Igaz, le nem adták, de ott volt a földön az előcsarnokban, ahol mintegy másfél órája a búcsúzkodás történt! Olyan volt az örömünk, mint egy győzelem után... 76
