Nagy Béla: 75 éves a Fradi-pálya. 1911-1986. Mesél az öreg (és az új) stadion (Budapest, 1986)
Hargitai Károly: Előszó
normálisan nagyok a hazai viszonylathoz képest. Az utolsó kifogás, hogy szeles a pálya. " A „történelmi” edzőmérkőzést egyébként a Fradi 2-0-ra megnyerte ugyan, de a látottak nem elégítették ki a korabeli szurkolókat. A főpróba tehát nem sikerült valami fényesen, de a bemutató, a pályaavató mérkőzés annál emlékezetesebb. 1911. FEBRUÁR 12. Felejthetetlen nap a Ferencvárosi Torna Club történetében: az új Üllői úti pálya avatásának napja. Sportkörökben mindenki felfigyelt a nevezetes eseményre. A Nemzeti Sport is meleg hangon méltatta a ritka eseményt: „Akárhogy nézzük, monumentális alkotás és örvendenie kell minden tisztességes érzésű sportembernek, hogy létrejöhetett. Bár volna elég erő mihamarább még másik tíz egyesületben, hogy saját pályát teremthetne magának, ha nem is olyan fényeset, mint a Ferencvárosé. Az bizonyos, hogy irigységgel szemlélheti mindenki a legújabb futballpályát. De ha igazságosak akarnak lenni az emberek, be kell látniok, hogy sok esztendő keserves munkájának az eredménye ez. Tessék a többi egyletnek is úgy dolgozni, mint ahogy az FTC tudott, s a munka gyümölcse nem fog elmaradni.” Az ünnepi események már délelőtt lezajlottak. A meghívottak körbejárták a pályát, majd az A tribün alatti tornaterembe vonultak, ahol terített asztalok várták a vendégeket. Dr. Springer Ferenc elnök méltatta az új sporttelep jelentőségét és köszönetét mondott az erkölcsi és anyagi támogatásért. Kárpáti Béla az MLSZ nevében „szép szavakkal üdvözölte a pálya megalkotóit, akik eme tényükkel egy hatalmas oszlopot építettek a labdarúgás épületébe”. A pályaavató mérkőzés délután fél háromkor kezdődött. A sors szeszélye folytán az év első fordulójára esett az FTC—MTK örökrangadó. Fagyos, zord, havas időben is tekintélyes számú közönség foglalt helyet az egyelőre csak egy lelátón és szemben az állóhely részben fedett domboldalán, a későbbi B-közép helyén. A pálya így, még nem teljesen készen is (a klubház sem készült még el!) imponáló látvány volt. A kontinensen ilyen szép, modern, az akkori viszonyokhoz képest korszerű pályát még nem lehetett látni. A tribün alatt tornaterem, iroda, raktár, fürdő és rengeteg kis helyiség volt. A pályaavatás a házigazda FTC győzelmét hozta: FTC—MTK 2-1! A fradisták már az első percekben vezethettek volna, de a játékvezető tévesen nem ítélt gólt. Schlosser a labdát fogó kapust meglökte, a kapus kiejtette a labdát és Slózi a kapuba rúgta. Az akkori szabályok szerint a kapus lökése megengedett, szabályos volt... A 29. percben aztán mégis az FTC szerezte meg a vezetést. A kitörő Schlossert Bíró leszerelte, de az elpattanó labdára Slózi rárohant és óriási lövéssel a kapuba küldte. Megszületett az új pálya első gólja! Két perc 7
