Nagy Béla: Fradival a Föld körül (Budapest, 1985)

A hallban tágas kandalló körül tizenegy* dresszbe öltözött legény dide­reg, vacog a foguk szegényeknek, pedig árad a meleg a kandallóból. Akármilyen szempontból is nézzük, ez a csöndes, szótlan gyülekezés, ez a belső láztól való reszketés, a wokingi útra való készülődés a legki­emelkedőbb jelenete a nagy kalandozásnak, amely az egész sporttársa­dalom érdeklődését a végletekig szitotta. Angol földön az első magyar match előtt állott az FTC csapata. Közel a végcélhoz, a dráma nagy je­lenetéhez, mert a német túra csak előjáték volt hozzá, az English Wan­derers match pedig a finálé. A wokingi match volt a főesemény, mert sorban is az volt az első. A tudósítások és leírások özönéből önkéntele­nül is a wokingi útra készülődés ragadta meg a figyelmünket. Nem a match leírásai, a csapatvezető szakácsművészete, Borbás, Schlosser for­mája. Egyedül az a didergő társaság, a szálloda halijában fázó és resz­kető fiúk, tizenegy magyar ifjú az angol óceánban egyedül, elhagyatva, mikor zárt sorokban, félelmetesen és fenyegetően közeleg az ellen, mi­kor küszöbön a döntés órája. Milyen emberi érzés és milyen gyönyörű gondolat, hogy egy csapat, amely végigverekedett számtalan matchet s mindig megállta a sarat — elérkezve útjának végállomására, ahonnan már nem vezet tovább az út — megérzi, hogy a tengeren túl rajta pihen egy maroknyi nemzet figye­lő szeme s noha tüzel a kandalló parázsa, belereszket a delejes lázba. Igen bevalljuk és büszkén hirdetjük, hogy reszkettek a fiaink a wokingi meccs előtt. Nem a félelemtől, nem is az ellenféltől, a bírótól sem. Az tartotta őket izgalomban, az a tudat vacogtatta meg fogaikat, hogy ma­gyar fiúk. Az elsők Angliában, akik próbáját adják erejüknek, energiá­juknak és tudásuknak. Az érzés, hogy Magyarországot képviselik a sport hazájában, a félelem, hogy esetleg balul üt ki ez a próba. Ami az­után jött, az ismeretes. Dicsőséggel végződött a wokingi út, az első ma­gyar mérkőzés Angliában, s mámoros lelkesedés támadt nyomában itt a magyar földön. A mi szívünket azonban nem a diadal dobogtatta meg, hanem az a fázó, reszkető csoportozat egy kis angol szállóban, a kan­dalló körül. Az a boldog öntudat, hogy válságos percekben, nagy hord­erejű események pillanataiban fellobog a szívekben a magyarság érzé­se, az a furcsa és gyönyörű valami, amit lehetetlen megmagyarázni annak, aki ezt maga nem érzi.” A FOOTBALL az, ami a földön Mindenkit őrülten érdekel Hát az F. T. C. Budapestről Az ő lábával útra kel. 67

Next

/
Thumbnails
Contents