Nagy Béla: Fradival a Föld körül (Budapest, 1985)
a stadion építésére 1000 pár ökröt adott... Jelentős földmunkával a dombot szimmetrikusan elvágták és feltöltötték, míg középen U alakú pályát alakítottak ki. Athén későbbi nagy barátai, így Hadriánusz császár is pazar bőkezűséggel továbbfejlesztették a stadiont, márvánnyal burkoltaivá a város egyik díszévé emelték. A rómaiak idején nemcsak sportcélra használták, hanem cirkusznak is, a középkorban pedig lovagi tornákat rendeztek benne. A török hódoltság hosszú évszázadaiban majdnem teljesen elpusztult, valószínűleg meszet égettek maradványából. A stadion mégis feltámadt. A megőrzött hagyomány tisztelete sugallta a gondolatot, hogy az újkori olimpiai játékokra az egykori pompás stadion helyén vadonatújat építsenek. A költségeket kisebb részben társadalmi gyűjtésből és állami pénzből, nagyobbrészt pedig egy görög származású egyiptomi milliomos, Averoff nagy adományából fedezték. A jelentős költségek egyik oka, hogy ismét az Arditosz oldalába vágták, mint az eredeti Lükurgosz-féle stadiont, a másik pedig, hogy penteliko- ni fehér márványból készült. Amikor 1984 januárjában az FTC Sporttörténeti Stúdió tagjaival megtekintettük a híres stadiont, megtudtuk, hogy 1896-ban még csak az alsó szektorokban volt márványülés, a felső részben fapadon szorongtak az athéniek. A stadion nyitott oldalát magas fák takarták a kíváncsi szemek elől, na és ott folydogált egy kb. 2 méter széles folyócska, amely természetes határt, „kerítést” adott a stadionnak. Ma már a kiszáradt folyómeder helyén műút van és a fák is alaposan megritkultak. Amikor 1983-ban az amerikai filmesek felvételt készítettek, „műfákkal” illusztrálták az egykori állapotot... Na és a filmfelvételek idejére megkérték az athénieket, hogy jöjjenek a stadionba — de csak régies ruhákban, hiszen az első olimpiáról forgatták a filmet. A három forgatási napon — bár szakadt az eső — tízezrek tódultak az antik stadion márványlépcsős lelátóira... Amikor este, napnyugta után bekapcsolják a villanyvilágítást, megkapó látvány a ragyogó, szikrázó fehér márvány, a stadion pereme feletti domb zöld növényzete alatt. A gyönyörű „műemlék stadion” után ismerkedjünk néhány, mai sportéletünket — elsősorban a labdarúgást — szolgáló építménnyel. A modern stadionra is találhatunk athéni példát ... KARAISZKAKISZ STADION 1968—69-ben épült, és az 1969. évi atlétikai Európa-bajnoksággal avatták fel. Minden racionálisan megtervezett, a legkorszerűbb: itt rendezik a jelentős athéni sporteseményeket. A futballpályán kívül az atlétikához szükséges felszereléssel is rendelkezik, hatemeletes sajtó-rádió 156
