Nagy Béla: Fradisták fényképalbuma 2. Potya. Egy élet megörökített pillanatai (Budapest, 1985)

gyón fontos tényezői az eredményes munkának. Hogy ezt átplántálnom sikerült, roppant sokat segített. Ebben Blum Zoli és Pataki Mihály barátom sokat segítettek, akiknek a magam és az egyesület nevében a legőszintébb köszönettel tartozom.

A csapat a kezembe került, a munkám biztosan, szisztematikusan haladt előre, s a csapat úgy jött bele a játékba, ahogyan azt magamnak előre kikalkuláltam. Tudom és világosan látom, hogy a mai csapatunknak is vannak hibái és éppen arra törekszem, hogy azokat teljesen lecsiszoljam. Olyan Ferencvárost akarok összehozni, amely ne csak bajnok legyen, hanem egyúttal helyreállítsa a magyar válogatott csapat és a magyar futballsport megtépázott hírnevét is.

Fél év elteltével — egy győztes örökrangadó után — Potya szavaiból érződik a jól végzett munka öröme:

— Büszke megelégedéssel állapítom meg, hogy most már többéves munkámnak megvan az eredménye. Nehéz munka volt, de megérte a fáradságot. Különösen a csatársor tetszett. Mióta a Ferencváros egyik győzelmét a másik után aratja, sokan ostromolnak az én tréningmódszerem iránt. Pedig a labdatréning nálam is úgy megy több-kevesebb különbséggel, mint másutt. Az én módszerem sikerét annak tulajdonítom, hogy én már a kezdet kezdetén arra törekedtem, hogy megfelelő tanácsokkal és figyelmeztetésekkel megteremtsem a csapat lelki egységét. A csapat egyes tagjainak a lelki előkészítése is fontos, de ennél is fontosabb, hogy az egész csapatnak jó legyen a hangulata, a szelleme. Baráti összhang és nem az előírásokon alapuló, hanem mindenkiből önmagából kiinduló fegyelem, ez a két alkotóeleme egy csapat kifogástalan lelkiállapotának. Ezt kell tudni megteremteni, és akkor a többi már magától megy.

Ami a voltaképpeni tréninget illeti, itt a legfontosabb elvem az egyéni bánásmód. Mindenkit különleges képességeinek és

egyéni tulajdonságainak megfelelően kell kezelni.

Tóth Potya edzői éleslátását ezek után nem kell hangsúlyozni. Ne feledjük, ezek a megállapítások 1927-ben hangzottak el! Nem csoda, hogy ez az ember képes volt mindezeken felül még kollégáinak is segíteni, tanait terjeszteni. Tóth Potya volt az, aki létrehozta az első magyar Trénerkollégiumot, a magyar edzők első hivatalos fórumát ...

Dr. Tóth István apja edzésmódszereiről ezeket mondta:

— Edzésein, amelyeket egymásra épülő folyamatnak tekintett és mérnöki pontossággal előre megtervezett, egyforma súlyt kapott a technika, a taktika és az erőnlét, valamint az akarati, lelki felkészítés. Ő alkalmazta először az edzéseken a tornát, a különféle segédeszközöket és a kiegészítő sportokat is. Nem ismerte a kötött posztokat, mindenkinek azt kellett játszani, ahová a játék ritmusa sodorta. Ezért a csapat, mint jól olajozott szerkezet működött, állandóan mozgásban volt és bírta erővel.

Ehhez igyekezett minél több játékost felkutatni és nevelni.

1927. december 4-én a Radius moziban tartották az első magyar sportfilmbemutatót. Ennek egyik részét a Ferencváros csapatának edzésjelenetei adták. Potya és fra- dista fiai így a hazai sportfilmgyártás első lépésénél megörökítést nyertek . ..

Bár az 1929-es dél-amerikai túráról készült volna film. Ezeket a híres eseményeket — köztük a legnagyobb sikert jelentő Ferencváros—Uruguay 3-2! — csak egykét fénykép és a résztvevők levelei, cikkei alapján eleveníthetjük fel. Erről a híres túráról — amely könyvsorozatunkban már megjelent — most csak egy rövid, Tóth Potya által írt levélrészletet idézünk: „Negyed négy volt, amikor a pályára érkeztünk. A kép grandiózus. Minden hely foglalt és a rendezőség éppen azon van, hogy a kapu32