Nagy Béla: Fradi futballkönyv (Budapest, 1985)
Sztoriszemle
KUPAHUMOR — Csak egy lépésre van szüksége a Rapidnak és máris ő a KK-győztes! — Miféle lépésre? — A Ferencváros visszalépésére... 22:0! — Tudod, miért győzött a Fradi 22:0-ra Marokkóban? — Miért? — Az ellenfél éppen földre borulva, Kelet felé fordulva imádkozott. A Fradi ezalatt Nyugat felé akadálytalanul lőhette a gólokat. RABLÁS A harmincas években a Fradi az egyik vidéki mérkőzését 3:l-re elveszítette. Egy leutazott fradista a meccs utáni tolongásban érezte, hogy valaki a zsebében kutat. Akkorát ütött a „kutató” kezére, hogy majd eltörte. — Nem volt elég a 2 pont? — üvöltötte. — Még a pénztárcámat is?! KABALA Nagy feltűnést keltett az 1935-ös Ferencváros—Sparta KK-mérkőzésen az Üllői úton az a fiatalember, aki harsány hangon így kiáltozott: — Hajrá, Sparta! Rosszallóan néztek rá: — Mi az, maga magyar ember létére a Spartát biztatja? — Uram! — felelt a fiatalember —, én vagyok a legpechesebb ember Pesten. Amelyik csapatnak én szurkolok, annak a sorsa meg van pecsételve... HUJRÁ, FRADI! Amikor a Fradi 1935-ben Bécsben legyőzte az Austriát, sok-sok fradista kísérte el a csapatot az osztrák fővárosba. A továbbjutás a Fradinak sikerült, így a szurkolók sok-sok áldomást ittak a szép sikerre. A határra már alaposan „felöntve” érkezett egy társaság. Nem volt náluk sem útlevél, semmiféle igazoló írás. A határőrök az egyiket faggatták: — Hogy hívják? — Hujrá, Fradi! — hangzott mély basszusban a „válasz”. — Honnan jött? — Hujrá, Fradi! — Hová megy? — Hujrá, Fradi! Többet nem lehetett belőle kivenni. — Ültessük át a pesti vonatba. Az Bécsből a meccsről jön és a következő Üllői úti meccsre megy... 140
