Nagy Béla: Fradi futballkönyv (Budapest, 1985)
Az Ezüstlabdától a „kupaszerdáig” (az FTC nemzetközi kupaszereplései)
1938: döntőbe jutás, 2. hely (Slavia). 1939: döntőbe jutás, 2. hely (Újpest). 1960: nemzetenként összesített eredmények voltak. 1976: az FTC a csoportból nem jutott a döntőbe (Innsbruck, Zbrojovka Brno). BAJNOKCSAPATOK EURÓPA KUPÁJA A francia L’Équipe főszerkesztője, Gabriel Hanon 1955. április 2-án hozta nyilvánosságra: Európa Kupa néven a kontinens bajnokcsapatai részére a szerkesztőség nemzetközi kupasorozatot alapít. A kezdeményezést az UEFA elfogadta és már az 1955—56-os évre kiírta a kupát. A régi kupát — amelyet 1957-től már Bajnokcsapatok Európa Kupája néven írtak ki — 1967-ben egy új, szebb és értékesebb trófea váltotta fel. A Ferencváros helyezései a BEK-ben: 1963—64: az 1. fordulóban kiesett (Galata Szeráj). 1965—66: a 3. fordulóban kiesett (Eintracht Frankfurt). 1969—70: a 2. fordulóban kiesett (Leeds United). 1976—77: a 2. fordulóban kiesett (Dynamo Dresden). 1981—82: az 1. fordulóban kiesett (Bánik Ostrava). KUPAGYŐZTESEK EURÓPA KUPÁJA 1960-ban a BEK-sikerek hatására új trófeáért indult meg a küzdelem: kiírták a Kupagyőztesek Európa Kupáját! A résztvevők minden országból a kupagyőztesek, de ha a kupagyőztes egyben a bajnok is, a hazai kupadöntőben legyőzött csapat indulhat a KEK-ben. A népes mezőny színvonalas mérkőzései hamar népszerűvé váltak. 1960—61-ben még oda-vissza alapon játszottak a döntőben. 1961. május 19-én a zürichi UEFA-értekezleten úgy döntöttek, hogy ezután csak egy — semleges pályán lejátszandó — döntőt vívnak a csapatok. A Ferencváros szereplése a KEK-ben: 1960—61: az 1. fordulóban kiesett (Glasgow Rangers). 1972—73: a 2. fordulóban kiesett (Sparta). 1974—75: döntőbe jutás, 2. hely (Dinamo Kijev). 1978—79: a 2. fordulóban kiesett (FC Magdeburg). WK — UEFA-KUPA A harmadik nagy európai kupa egyidős a BEK-kel, nevében és természetesen sportértékében azonban változatos pályafutást ért meg. Először Vásár Városok Kupájának nevezték. A FIFA égisze alatt 1955-ben született meg, legnagyobb szószólója a svájci Ernst B. Thommenn volt. Kezdetben jóval 135
