Nagy Béla: Toldi Géza. A Fradi szív és szellem megtestesítője (Budapest, 1984)

PALÓCZ LÁSZLÓ, operaénekes, érdemes művész: — Tabáni vagyok, így Géza már ezért is közel állt mindig a szívemhez. Toldi a Tabán fia volt és szemé­lyén keresztül ezerszámra gyarapodott a Fradi tá­bor. . . Nagy labdarúgó egyéniség, kitűnő ember, hű barát. GYETVAI LÁSZLÓ, a Ferencváros válogatott balszélsője, Toldi játékostársa: — Még az ifiben játszottam, amikor Toldi már nagy sztár volt. Sztár volt, de a kölyök és ifi meccse­ket nézte, minket fiatalokat bátorított, tanácsokat adott. Egy ifi mérkőzés után odajött hozzám és így szólt: — Jól van öcskös, tehetséges vagy, belőled még nagy futballista lehet. Talán még a szélsőm is leszel. . . így is történt — rövid idő múlva nagy megtisztelte­tés ért: Toldi, Gyetvai jelentette a Ferencváros bal­szárnyát! Nagyon jó volt mellette játszani — ragyo­góan helyezkedett, könnyű volt helyzetbehozni. Két- lábon járó gólveszély volt, no meg a bombafejesei! Toldi a pályán és azon kívül is sokat tett a jó csapat- szellemért, a Fradi hagyományok ápolásáért. HOFFER JÓZSEF, Toldi egykori játékosa, 1970—71-ben a magyar válogatott szövetségi kapi­tánya: — Keresztapám nagy Fradi szurkoló volt, így sok­szor kézenfogott és vitt az Üllői útra, a B-középhez. Ezért ifjú emberként sokat gyönyörködhettem a Fe­rencváros híres csapatának, elsősorban Toldinak és Sárosinak a játékában. Toldi úgy kellett abba a csa­patba, mint egy falat kenyér — magával ragadta tár­sait és mint egy faltörő kos ment előre, vitte a táma­dásokat. Később, nagy örömömre rövid ideig még egy csapatban játszhattam Toldi Gézával. A MOGÜRT játékos-edzője volt, így egy gárdában ker­gettük a labdát. Passzoltunk mi tucatszámra rosszul, ő sohasem szidott bennünket, pedig ott volt a pályán ,,testközelben”. . . Ellenben bátorított, buzdított és lelkesített mindenkit. Tiszteltük, szerettük — nagy­szerű légkör uralkodott körülötte. Érzésem szerint ilyen ,,szívember'' kellene minden idők Ferencvárosá­ba, és természetesen minden idők magyar válogatott­jába. . . LOSONCI TIBOR, az FTC ügyvezető elnöke: — Nekünk, a Fradi ifjú evezőseinek Toldi Géza na­gyon nagy példaképünk volt. Büszkék voltunk rá, hogy a mi egyesületünkben egy ilyen csupaszív spor­toló létezik. Megjelenése, erőteljes harcmodora min­denkit megfogott. Kezdetben csak a lelátóról csodál­tam. Később a felszabadulás utáni időszakban több alkalommal is személyesen találkoztam vele az ideig­lenes klubhelyiségünkben. A Ferencváros ugyanis a Mester utcában egy I. emeleti helyiséget bérelt. Nádas Adolf, az akkori ügyvezető elnök itt töltötte délután­jait itt fogadta a sportolókat, a klub ügyei iránt érdek­lődőket. Természetesen Toldi Géza az állandó vendé­gek közé tartozott, bár már régen máshol edzőskö- dött. . . Az 1947-es FTC közgyűlésre is meghívtak — vá- laztmányi tag voltam — és bár nagy funkciót nem ad­tak, de jó volt a ferencvárosi „családdal", köztük ter­mészetesen Toldival találkozni és beszélgetni. Napja­inkban ismét sokat beszélek Gézával: közkívánatra ő lett az FTC Baráti Kör társelnöke. . . PINTÉR ISTVÁN, a Képes Sport főszerkesztője: Nem tudom, hogy két, három vagy négyéves ko­romban ismertem-e meg Géza bácsit. . . Féltve őrzött családi dokumentum az a fénykép amely kétéves szü­letésnapomon készült, és amelyen abban a zöld-fehér mezben vagyok látható, amelyet apám fradista bará­tai, olyan hírességek, mint Toldi, Lázár, Táncos Lyka, Kemény, Polgár ajándékoztak egy nagy Fradi szurkoló ugyanilyen szellemben nevelt fiának. Géza bácsi felejthetetlen vasárnapi álomvilághoz tartozott, amelynek a fából készült A-lelátó közepétől kissé bal­ra, úgy a negyedik-ötödik sorban elhelyezkedő 43-as páholy volt a középpontja. Abban az időben már is­mertem Arany János Toldiját is, de a TOLDI mégis csak a Ferencváros hatalmas szívű, kőkeményen har­coló középcsatárát jelentette számomra, sőt a gye­rekek többségének is. Azóta eltelt egy fél évszázad. Óriási örömömre szolgált amikor a Képes Sport szerkesztőségi értekez­letén elhangzott a javaslat: a Fradi 2000. bajnoki meccse alkalmából a kezdőrúgást végző Toldi Géza és a mai középcsatár együtt lesznek a címlapon! És íme, most egy újabb jubileum: a 75. születés­nap! Az egykori kisfiú már nem szurkol a Ferencvá­rosnak, de más csapatnak sem — ez összeférhetetlen is lenne hivatásával. Toldinak, és a „Toldiknak" azon­ban ma is szívből drukkol, bármilyen mezt viseljenek is. . . A hetvenedik születésnap Toldi Gézának 70. születésnapját a klub elnöksége és a szurkolók is megünnepelték. Előbb az FTC-étterem protokoll helyiségében díszebéden köszöntötte Harót János, az FTC akkori ügyvezető elnöke a neves sport­embert. A szépen terített asztalon az FTC-zászló mel­lett virágból kirakva egy 70-es szám is díszelgett. . . Az ebéd végén Harót János átadta az FTC zöld kővel díszített aranygyűrűjét, amelyért Géza bácsi meg­hatódva mondott köszönetét. „Viszonzásul" legked­vesebb sporttrófeáját adta szeretett egyesületének: azt a zöld-fehér ólomkristály serleget, amelyet leg­emlékezetesebb mérkőzése, a Bologna elleni KK-dia- dal után kapott a szurkolóktól. A múltat idéztük dél­után is. Csőke József, a neves sportfilmrendező ven­dégei voltunk a Filmgyár házi vetítőjében. A régi idő­ket felidéző filmkockákon megelevenedett az ifjú 85

Next

/
Thumbnails
Contents