Nagy Béla: Toldi Géza. A Fradi szív és szellem megtestesítője (Budapest, 1984)
A válogatottban 1939. augusztus 27. Varsó: Lengyelország— Magyarország 4—2. A magyar válogatott először utazott repülőgéppel! A korabeli viccek szerint így akartuk gyorsítani a csapatot. . . Amint az értékelésből láthatjuk, eléggé formánkívül voltak a nagynevű kedvencek, köztük Toldi is. „Toldi, Zsenge!lér, Ádám és Sárosi — az ember nem is tudja, hogy melyik rántotta magával a másikat, tény azonban az, hogy mind a négyen mélyen megszokott formájuk alatt játszottak." Sárosi Gyurka ekkor játszott ötvenedszer a válogatottban! Toldi negyvenharmadszor — a Ferencvárosból utoljára! — szerepelt a nemzeti tizenegyben. Toldi új egyesületéből a Gammából háromszor került be a nemzeti tizenegybe: 1940. április 7. Berlin: Magyarország—Németország 2-2 1940. május 2. Üllői út: Magyarország—Horvátország 1—0 1940. május 19. Üllői út: Magyarország—Románia 2-0 Ez volt Toldi Géza utolsó — 46. válogatott mérkőzése. Utolsó válogatottbeli gólját azonban nem ekkor, hanem a 2—2-es német-magyaron szerezte. (Ez egyben 25. gólja volt a válogatottban!) A berlini Olimpia Stadionban 102 ezer néző látta Toldi utolsó gólját! „A 4. percben Király partdobása után Sütőhöz kerül a labda, aki a lövőhelyzetben lévő Toldihoz pasz- szol. Toldi lőni akar, de rosszul találja el a labdát. Már azt hisszük, hogy veszendőbe ment a helyzet, de Toldi nem adja meg magát. Berohan a védők csomójába és 8 m-ről a kapu előtt kihalássza a labdát a lábak közül, és a meglepődött német védők között félmagasan a jobbsarokba vágja a labdát!" A nehéz körülmények között kiharcolt döntetlen után többek között ezt írták Toldi Gézáról: „Toldi nem ismert elveszett labdát, mindenre ráment. Nem törődött a védőkkel, sokszor sikerrel lerázta őrzőit, gólja bravúros teljesítmény volt." Ilyeneket a mindenkori magyar válogatottakról szívesen olvasnánk. . . Az egyik magyar-olaszon Toldi „heveskedik". . . Mérközésjelent a magyar-osztrákról. Toldi első válogatottsága idején
