Nagy Béla: Hajrá Fradi! Az Üllői úti stadion mérkőzései 1974-1984 (Budapest, 1984)
1984
Si n ko v its Peterd i Radványi Peterd i Radványi Peterdi Radványi Sinkovits Radványi Sinkovits Peterdi Radványi hogy miért építettek zuhanyt a Soroksári úti pályára? Hogy legyen hol behűteni a sört. Tudniillik minden edzésre kigurítottak egy hordóval a Gutgessel vendéglőből. Nem tudjátok, hogy milyen csuda pálya volt az a Soroksári úti. Nagyfater mesélte. A kerítést egyből megspórolták, mert egyik oldalán volt a vasúti töltés, másikon egy iskola, a harmadikon egy tűzfal. Azt döngették az ősök mindig a lasztival. Aztán akkor jött a házmester: „Du verflixter Vagabunde, Hundsbande. . . azt hittem, hogy jön a Kaiser Franz Jozef mit dern tábori tüzérség. No, de mesélek is én ám grenadirmars az a laszti mit dem Messer..." Nem vicc! Ez történelem, és komolyan, micsoda mecénások voltak még akkoriban. Amikor 1903-ban az első bajnokságot nyertük, a Zugeber pék egy egész kosár sóskiflit küldött a fiúknak. Hát ma is ezt kéne csinálni. Ha győz a csapat: egy kis sóskifli. Rendben van, ha győz egy kis sóskifli. Na és ha kikap? Akkor egy nagy tu... Na, na, na. . . Mondom: akkor egy nagy túra a környező világvárosokba. Monor, Üllő, Kerepes. Gyömrő. Ugye hadd lássanak világot azok a fiúk. Na, de most várjatok. 1903-ban a Holo- nits hentes egy szabályos meccslabdát csinált a bajnoki vacsorára. Fasírtból. Ez komoly. Albert Flóri 1967-ben megnyerte a France Football aranylabdáját, Borbás Gazsi pedig 1903-ban a Holonits hentes fasírtlabdáját. Akkoriban minden vasárnap délután leszállt az 52-es villamosról egy bajuszos fiatalember. Egyik hóna alatt újságpapírban a futballcsuka, a másik hóna alatt újságpapírban egy zsíroskenyér. Ez volt Schlosser Imre. Hát manapság ez már elképzelhetetlen. Világos. Mert nem jár az 52-es az Üllői úton. Bajusz még ma is akadna, Schlosser viszont nemigen. Imre, ajánlok egy vetélkedőt. Felteszünk neked egy csomó kérdést Fradi ügyben. Ha nem tudsz mindegyikre felelni, akkor te adsz nekünk két beugrót az Üllői útra. Sinkovits Jó, és ha tudok? Peterdi Akkor mi kapunk tőled. Sinkovits Nem lehet megvádolni őket azzal, hogy hazárdjátékosok. Na jó, gyerünk. Peterdi Akkor kezdjük a régi játékosokkal. Mi volt Amsei Náci beceneve? Sinkovits Könnyű. Pók. Radványi Budai László? Sinkovits Púpos. Peterdi Kéri Károly? Sinkovits Birka. Radványi Pataki Mihály? Sinkovits Pityke. Peterd i Sinkovits Radványi Sinkovits Peterdi Sinkovits Radványi Sinkovits Peterdi Sinkovits Radványi Sinkovits Ki volt a Rongylábú? Czibor Zoli. Jaj, idehallgassatok, ez nem vicc. Az 1954-es világbajnokság előtt edzőmeccset játszott Svájcban az aranycsapat. Nem ez, a másik. A második félidő közepén Czibor kiszaladt a kis- padhoz inni. A svájci szélső éppen előretört, Zoli visszaugrott a pályára. Kezében a pohárral. Szerelte a szélsőt, csinált két cselt, leszaladt, beadott és csak úgy ment vissza a kispadhoz. De egy csepp nem sok, annyi sem ömlött ki a pohárból. Hiába, az edzés. . . Hát eddig álltad a sarat, de folytassuk megint a vetélkedőt. Hogy becézték Magda Bélát? Csipogó. Pósa Bélát? Prakker. Kocsis Sándort? Kocka. Nehezebb nincs? Várj, ki volt a Pubi? Tátrai Sándor. Ki volt Drumi? Polgár Gyula. Jaj, 1938-ban a 6—1-es KK-meccsen összefutott Sestával. A Sesta Karli azelőtt díjbírkózó volt. Ilyen töpörtyű fül, csupa izom, se nyaka, se dereka. Könnyebb volt átugrani, mint megkerülni. A B-közép felhördült, azt hitték, hogy betapossa Drumit a fűbe. Erre úgy pattant le róla, mint a pléhbolha. Drumi udvariasan lehajolt, felsegítette. Sesta arca eltorzult, káromkodni kezdett és az öklét rázva távozott. Csak a meccs végén derült ki, hogy Drumi csupa udvariasságból a bőrébe markolt. Úgy emelte fel a földről. Sesta még az öltözőben is őrjöngött. „Der Gauner hat mir beinahe die Ohren ab45
