Nagy Béla: Futballévtizedek. 125 magyar-osztrák válogatott mérkőzés története (Budapest, 1984)

III. rész. A századik után történt… 1956-1982

majdnem góllal végződött: Bene óriási erejű lö­vése nyomán a labda a felső kapufa éléről vágó­dott kifelé és Szanwaldtaak sikerült kiütni a lab­dát. Így maradt az 1-0-ás eredmény, amely — VB-selejtezőről lévén szó — nagyon értékes 2 pontot jelentett. Az osztrákok egyébként valamennyien elismer­ték a magyar siker jogosságát. Edi Friihwdrth, szövetségi kapitány: — Mindent egy lapra tettünk fel és sajnos, megbuktunk. Fe­jet kellett hajtanunk a magyarok előtt, akik be­bizonyították, hogy itt, a Práterben is teljesen megérdemelten kétvállra tudnak bennünket fek­tetni. Együttesünk nem tudta kivédeni a magya­rok óriási nyomását. Megbénították játékmeste­reinket, a védelem pedig világszínvonalon játszott. Halla: — Nagyon, nehéz volt ez ellen a magyar csapat ellen játszani. Mindenekelőtt gyorsabbak voltak, mint mi, és jobban is bírták a 90. percet. A gól előtt kifogástalanul láttam a labdát, fi­gyeltem Fenyvesi dr.-t is, de a kis szélső, mint egy rakéta röbbant közbe. Legfeljebb durván fel­vághattam volna __ H inder: — Bene és Albert világklasszis. Néha úgy megkevertek bennünket, hogy nem csoda, ha hibákat vétettünk. (Kremser: — Ilyen jó csatárok ellen én még so­ha nem játszottam. Mi igyekeztünk a legjobb tu­dásunkat nyújtani, elszántan küzdöttünk, mást nem mondhatok ... Koller: — A magyarok legalább egy góllal job­bak voltak, ez az igazság. Gyorsan, szellemesen játszottak. 1965. szeptember 5. Budapest, Népstadion, 80 000 néző. Vezette: Goroszniak (Lengyelország). MAGYARORSZÁG—AUSZTRIA 3-0 (2-0), VB- selejtező. G: Farkas, Fenyvesi, Mészöly. Magyarország: Géléi (Tatabánya) — Mátrai (FTC), Mészöly (Vasas), Ihász (Vasas) — Mathesz (Vasas), Sípos (Honvéd) — Farkas (Vasas), Bene (Ű. Dózsa), Albert (FTC), Fister (Vasas), Fenyve­si dr. (FTC). Szövetségi kapitány: Baröti Lajos. Csapatkapitány: Sípos Ferenc. Ausztria: Szanwald — Himsdhrodt, Binder, Kol­ler, Linhardt — Sturmbeiger, Fiala — Nemec, Grausam, Köglberger, VdehbÖck. Szövetségi kapitány: Edi Frühwirth. Csapatkapitány: Koller. Az első veszélyes támadást az osztrákok vezet­ték. Koller Fialát ugratta ki a bal oldalon. Fiala a kapu elé ívelt, Nemec berobbant, s a léc alá fejelt, ám a játékvezető érvénytelenítette a gólt, mivel Fiala beadása előtt a labda már elhagyta az alapvonalat. A 4. percben már gólnak örvend­hetett a 80 ezer főnyi nézősereg, Mészöly szép szerelés után Benőhez továbbított, aki Farkast ug­ratta ki. A szélső 14 méterről futtából lőtt és a 'kifutó Szanwald tehetetlen volt a lövéssel szem­ben, 1-0! A 36. pereiben, az újonc Fister az alap­vonal közeléből a kapu elé lőtte a labdát. A ki­sodródó Albert a bal kapufa közeléből visiszafe- jelte a labdát a berobbanó Fenyvesi elé, aki a kapu torkából jobb lábbal a háló közepébe lőtt, 2-0! A 70. perében Albert faképnél hagyta az egész osztrák védelmet, kicsit kisodródott a jobb oldalra, amikor Binder hátulról ellökte. Tizen­egyes! A büntetőt Mészöly nagy erővel lőtte a jobb sarakba, 3-0! A magyar csapat még növel­hette volna előnyét, de a helyzeteik kimaradtak, egyszer pedig a bíró „bakizott”. A 74. percben Albert látványos cselsorozat után kitört, 14 m-re lehetett a kaputól, amikor Koller kétségbeesve hátulról fellökte. A lengyel játékvezető meglepe­tésre kivitte a labdát a 16-osra és onnan rúgatott szabadot a magyar csapat javára... A fölényes győzelem azonban ekkor már meg­született és a magyar csapat újabb sikerével már az angliai világbajnokság egyik résztvevőjének érezhette magát. A két szövetségi kapitány nyilatkozata: iBaróti: — Annak ellenére, hogy jelentős vál­tozásokat kellett eszközölni a csapat összeállí­tásán és a 24. perctől kezdve Bene sérülése miatt lényegében 10 emberrel játszottunk, úgy érzem, nagy fölénnyel győztük* le az osztrákokat. Ha csa­táraink egy kicsit jobban összpontosítanak és a kapu előtt önzetlenebbek, akár kétszer ennyi gólt is lőhettünk volna. Frühwírth: — Sokkal egységesebb együttes volt a magyar csapat. A mieink körülbelül azt nyúj­tották, amit várhattunk tőlük. Nem vitás, a jobbik csapat nyert. Rendkívül so'k veszélyes támadást vezettek a magyarok. Védelmünkre óriási munka hárult. Koller, az osztrák csapatkapitány: — Minden tekintetben jobb volt a magyar csapat, s megérde­melten győzött. 65

Next

/
Thumbnails
Contents