Nagy Béla: Nosztalgia napló 1-3. A Fradi műsorlap különkiadása

Nosztalgia napló 1. A Fradi Műsorlap 100. számának különkiadása

Jászi Oszkár.) Augusztus 19: Megnyitják a Margit-híd szigeti szárnyát. Október 20: Átadják a forgalomnak a pesti Duna-part villamosvonalát.

1901-ben történt: Eötvös Loránd a Balaton jegén kipróbálja a torziós ingát. — Megkezdik a budapesti Halász-bástya építését Schulek Frigyes tervei alapján. (Elkészül 1903-ban.) — Elkészül az első magyar film, „A tánc", rendezője és operatőre Zsitkovszky Béla volt. — Kandó Kálmán megszerkeszti villanymozdonyát. — Megjelenik Budapesten Gárdonyi Géza Egri csillagok és Mikszáth Kálmán Különös házasság című regénye.

1902. december 20: A budapesti Népszínházban bemutatják Huszka Jenő Bob herceg című operettjét. Az év folyamán: megnyílik Budapesten a Kígyó utcában az Apostolok söröző.

1903. október 10: Megnyitják a budapesti Erzsébet-hidat. — November 8: Leleplezik Ligeti Miklós Anonymus szobrát a budapesti Városligetben.

1904. január 30: Megnyílik a budapesti Mátyás-pince vendéglő. Az év folyamán: a Posta adásvételi kísérleteket folytat szikratávíróval Újpest és Csepel között. — Megnyílik a Budapesti (Budai) Torna Egylet (BBTE) jégpálya a mai Moszkva tér fölött.

1905. május 31: Próbaútra indul a Csonka János tervei alapján készült első magyar gépkocsi. November 19: Budapesten felszentelik a Bazilikát.

1906. november 5: II. Rákóczi Ferenc és bújdosó társainak Törökországból hazahozott hamvait országos ünnepségek közepette elhelyezik a kassai székesegyházban. November 6: Thököly Imre hamvait ünnepélyesen elhelyezik a késmárki evangélikus templomban.

1907. május 2: A minisztertanács a vasutasok számára kötelezővé teszi a magyarul tudást. (Horváth parag- •afus) — Megjelennek az autótaxik

udapesten. — A Fővárosi Tanács

rendeletben szabályozza a budapesti prostitúciót.

1908. május 4: Megalakul Budapesten a Munkás Testedző Egyesület. (MTE) Május 24: Leleplezik Budapesten Vörösmarty Mihály szobrát, Kallós Ede és Teles Ede alkotását.

1909. október 17: Louis Blériot (miután július 25-én elsőnek átrepülte gépével a La Manche csatornát) bemutató repülést tart a Rákos mezején. Az év folyamán: elkészül az elektromos világítás Budapesten a Rákóczi út Kis és Nagykörút közti szakaszon.

1910. március 17: Kodály Zoltán első szerzői estjét tartja Budapesten. — Szeptember 8: Felavatják a János-hegyi kilátótornyot Budapesten.

1911. március 3: Megnyílik az új Párizsi Nagy Áruház Budapesten. — Megalakítják a Hunnia-filmgyárat.

1912. március 20: Megnyílik a budapesti Állatkert. Szeptember 11: Először használnak Magyarországon hadirepülőgépet a mezőhegyesi hadgyakorlaton.

1913. június 12: Megnyitják a budapesti Széchenyi-fürdőt. Az év folyamán: megnyílik a Ritz (Dunapalo- ta) szálló, megjelenik Krúdy Gyula A vörös postakocsi című regénye és Tóth Árpád Hajnali szerenád című verskötete.

1914. augusztus 5: Az Osztrák- Magyar Monarchia hadat üzen Oroszországnak. — A kereskedelemügyi miniszter a háború tartamára felfüggeszti a vasárnapi munkaszünetet az iparban és a kereskedelemben.

1915. március 1: Megindul a rendszeres autóbuszközlekedés Budapesten. Július 5: Heti két hústalan napot vezetnek be Magyarországon. November 15: Bevezetik a tejjegyet Magyarországon. December 28: Bevezetik a kenyérjegyet is.

1916. november 3: A budapesti Király Színházban bemutatják Kálmán Imre Csárdáskirálynő című operettjét. November 18: Megnyílik

Budapesten a Belvárosi Színház.

1917. május 12: A budapesti Operaházban bemutatják Bartók Béla A fából faragott királyfi című táncjátékát. Az év folyamán: Üzembe helyezik a József telefonközpontot Budapesten.

1918. október 28: Budapesten nagy tömeg követeli a Nemzeti Tanács kormányának megalakítását. A Várba vonuló tömeget a Lánchíd- nál a rendőrség feloszlatja, majd amikor nem engedelmeskednek, közéjük lőnek. (Lánchídi csata, öt halott!)

1919. február 23: Károlyi Mihály gróf saját birtokán, Kápolnán ünnepélyesen megkezdi a földosztást.

1920. június 4: Aláírják a Magyar- országgal kötött békeszerződést a versail lesi Kis-T rianon-palotában. (T örvényesíti Nyugat-Magyarország, a Felvidék, Erdély, a Délvidék és Horvátország „elszakítását" Magyar- ország területe 283 ezer km-ről 93 ezerre, lakossága 18,2 millióról 7,6 millióra csökken.) Az aláírás percében a békeszerződés elleni tiltakozásul az országban megkondulnak a harangok, a közlekedés leáll 10 percre, bezárják az üzleteket, iskolákat, az egyetemeket.

1921. december 21: A nemzet- gyűlés elfogadja a testnevelésről szóló törvénycikket. (Elrendeli a Test- nevelési Főiskola és a Nemzeti Stadion felállítását, az ezer fősnél nagyobb kereskedelmi, ipari és mezőgazdasági üzemek kötelesek sportteret és gyakorlótermet építeni, az elemi oktatásból már kikerült elsősorban munkás és parasztfiatalok katonai előképzésére felállítja a levente intézményt.)

1922. augusztus 20: Kormány- rendelet nyolc, illetve vasárnap és ünnepnap tizenkét oldalban korlátozza a lapok terjedelmét. December 23: Megnyílik a Fővárosi Operettszínház a budapesti Nagymező utcában.