Nagy Béla: Nosztalgia napló 1-3. A Fradi műsorlap különkiadása
Nosztalgia napló 3. A Fradi Műsorlap nyári különkiadása
a névváltoztatásra: Kovács Miklós álnéven versenyzett. A stockholmi olimpián elért 3. helye után olimpiai diplomáját is erre a névre állították ki. Talán a világon ez az egyetlen álnévre kiállított olimpiai diploma . . . Az FTC archívumban őrizzük bárki megtekintheti. Egy érdekes külföldi hír: az angol labdarúgó szövetség az elsüllyedt Titanic hajó áldozatainak, illetve hozzátartozóinak segélyt ajánlott fel. Ezen kívül felszólította a csapatokat, hogy május 1—5 között játszanak jótékony célú mérkőzéseket. 1913. MÁJUS 3. Megjelentek Budapest utcáin az első ferencvárosi sportplakátok. Rumbold Gyula, a csapat válogatott jobbhátvédje tervezte. A plakáton két FTC játékos volt látható akik a fölmeszelt pályán futottak a labdával, a háttérben pedig a pálya hatalmas tribünjei díszelegtek. A plakát Kellner Gyulának, az olimpiát is megjárt marathoni futónak nyomdájában készültek. A MÁV Igazgatósága a sok visszaélés miatt arcképes igazolványok bevezetését kérte a labdarúgócsapatoktól. Kimondták azt is, hogy a jegyek csak csoportos utazás esetén érvényesek. 1914. MÁJUS 3. A kardbajnokság döntőit olyan nagy érdeklődés kísérte, hogy a Vígadó termeiben tartották a versenyeket. A Vígadó a későbbiekben ökölvívó mérkőzések színhelyéül is szolgált. * A magyar válogatott Bécsben a Práter stadionban 2:0 arányú vereséget szenvedett. A mieink tehát lőtt gól nélkül távoztak a császárvárosból. Idehaza egy Schiszler József nevű bírónak viszont kijutott a gólokból. Május 1-én és 3-án délelőtt és délután is bíráskodott. Az általa vezetett ifjúsági mérkőzéseken 55 gólt ítélt! Az első 1:1-re, a második 23:0-ra végződött. Május 3-án délelőtt KTC—ETC 21:0, délután ETC-EMTK 9:0 volt . . . 1915. MÁJUS 3. A háborús események miatt alig-alig akadt egy-egy sportesemény. A Fradi pálya hátsó részén is ágyúpark éktelenítette el a sportpálya megszokott kedves képét. A csapatból is sokan hadbavonultak és bizony alaposan meggyengült csapattal próbálkoztak. Az MTK elleni rangadón például megtörtént az az addig példátlan eset, hogy a zöld—fehérek mindössze 3 csatárral támadtak, — a többiek mind védekeztek, hiszen a csapatnak a döntetlen is kedvező eredménynek számított. A mieink elérték céljukat, ez az 1:1-es eredmény után 62:7-es gólkülönbséggel a táblázat élén végeztek. 1916. MÁJUS 3. Az MLSZ az egyesületek között dúló viszály kodást úgy ahogy lecsillapította. Május lévén bajnokságot azonban már nem írtak ki, hanem különféle alkalmi kupákért játszottak a csapatok. Az FTC a Hadi Kupában mérkőzött, szó szerint hadi csapattal: sokan úgy játszottak, hogy a harctérről szabadságra hazajövet húzták fel a zöld—fehér mezt . . . 1917. MÁJUS 3. Bécsben az osztrák-magyar 1:1 -es döntetlen eredményt hozott. Az osztrákok előbb kihagytak egy 11 -est, majd Schlosser megszerezte a vezető gólt. Nem sokáig örülhetett a Bécsben bőrig ázó magyar publikum, hiszen Studnicka az osztrákok „Slózija" — ő is görbelábú volt — kiegyenlített. A Sporthírlap szerkesztősége elpanaszolta, hogy a hadinehézségek miatt mindössze 6 perces telefonálási lehetőséget kaptak Bécsből — így a tudósítás ezért jóval szűkszavúbb a megszokottnál . . . 1918. MÁJUS 3. Az MTK aranycsapata óriási küzdelem után az Üllői úton is 3:0-ra legyőzte a Fradit. Csak az első félidő hozott jó játékot, a másodikban már csak erőlködtek a csapatok. A találkozót egyébként 4 perccel korábban lefújta a bíró mert a harmadik MTK gól után „az állóhely éretlen suhancai élet- veszélyes kőzáport zúdítottak a játékosokra és a bíróra." 1919. MÁJUS 3. Az Üllői úti pályán is csak 1:0-ra győzött az FTC a 33 FC ellen. Az egyetlen gól Tóth Potya szép lövéséből esett. A sportélet eseményeinél jóval fontosabb események történtek ezekben a napokban. A Tanácsköztársaság kikikálltása, majd az ezt követő reformok foglalkoztatták az embereket. Itt jegyzem meg, hogy a Tanácsköztársaság idején lejátszott egyetlen válogatott meccs a mi pályánkon, az Üllői úti stadionban volt, s azon a magyarok 2:0-ra legyőzték az osztrák „sógorokat". #
