Nagy Béla: Nosztalgia napló 1-3. A Fradi műsorlap különkiadása
Nosztalgia napló 2. A Fradi Műsorlap téli különkiadása
ra győztek. A számozott mez premierje tehát idegenben és itthon is nagyszerűen sikerült. 1943. OKTÓBER — Sós Károly ekkor a Gamma edzője volt. Ő mesélte el a következő esetet: — Feltűnt nekem, hogy Kispéter milyen udvarias Patkolóval szemben. A túloldalról szaladt át, hogy az elesett Patkolót talpra segítse. Csak a mérkőzés végén derült ki, hogy ezt hogyan csinálta. Öt véraláfutásos folt bizonyítja Kispéter „udvariasságát". A hátvéd öt ujjának a nyoma. Sajnos a játékvezető nem láthatta az esetet s kiállította Patkolót, aki önvédelemből lökte el magától Kis- pétert. Köztudott, hogy néhány év múlva Kispéter a Ferencváros játékosa lett, míg Sós Károly egy évtized elteltével labdarúgócsapatunk edzője. — A Ferencváros Sárosi III góljával legyőzte a Di. MÁVAG-ot és ezzel a vidéki csapat az utolsó helyre került a bajnoki tabellán. A pesti vicc hamar megszületett: — Úgy látszik, hogy Diósgyőrött összetévesztik a bajnoki táblázatot a mozival? — Miért? — Azt hiszik, hogy itt is hátul van a legjobb hely . . — „Rajtunk kívül álló okok miatt október 24-én nem játszhatunk Budapesten. A mérkőzés elmaradását őszintén sajnáljuk". Ilyen szövegű táviratban értesítette a Bolgár Labdarúgó Szövetség az MLSZ-t a válogatott mérkőzés elmaradásáról. A „rajtunk kívül álló ok" természetesen a hadihelyzet volt... 1943. NOVEMBER — Különös válogatott mérkőzés színhelye volt a BSZKRT pálya. Tizenötezer néző előtt a magyar katonaválogatott Deák 4, Kovács II 2, és Lukács góljaival 7 : 2-re győzött a belgrádi német katonai csapat ellen. Természetesen mindkét válogatottban olyan labdarúgók szerepeltek, akik I osztályú csapatok tagjai voltak. A katonaválogatottban a Ferencvárost Rudas, Lukács és Kiss képviselte. — Lázár Gyula 14 évi dicsőséges ferencvárosi pályafutása végére érkezett. A népszerű „Tanár úr" bejelentette, hogy egészségügyi okok miatt abbahagyja az aktív játékot. Ahogy írták „távozásával a magyar labdarúgás egyik legnagyobb egyénisége tűnik el az Üllői úti pálya gyepéről. Fia valaki nagyon szépet akar mondani egy labdarúgóról, akkor ezt mondja: — Igazi labdaművész! Milyen könnyelműen ejtik ki sokan ezt a szót egy-egy jól sikerült toppolás vagy cselezés után! Márpedig ha ilyen egyszerű teljesítménnyel valaki >05^ „labdaművész" lehet, akkor mi volt Lázár Gyula?! Mi volt? A művészek művésze volt! A legnehezebb esetekben is csodálatos könnyedséggel, megvesztege- tően szép mozdulatokkal igyekezett megoldani a helyzetet. Élvezet volt látni miképpen segítette át a legnehezebb helyzeteken fölényes játékintelligenciája. Csodálatosan tudta keresztülvinni elgondolásait. Zseni volt! Olyan istenáldotta tehetség, amilyent csak keveset láttunk a magyar labdarúgásban. 1943. DECEMBER — A Sporthírlapban meleg szavakkal emlékeztek Aszlányi Károlyra, a régi nagy barátra, a felejthetetlen íróra, aki ekkor már 5 éve halott volt. 1938-ban egy gépkocsiszerencsétlenség okozta tragikus halálát. „Itt élt a mi kis íróasztalaink között. Itt írt ezeken az öreg írógépeken. A sportról . . . Miért? Mert végtelenül szerette a sportot. A szívével, a leikével. Különösképpen akkor csillogott a szeme, ha a Ferencvárosról írt vagy beszélt. A Fradi Aszlányi életének egy jelentős darabja volt. Nemcsak a bajnoki vagy nemzetközi mérkőzéseken lelkesedett a Ferencvárosért. Ott volt a zöld—fehérek hétköznapi edzésein is. Ott születtek meg benne a legszebb magyar sportírások. Örökké élni fog egy híres megállapítása. A Flungária ellen készülődött a Ferencváros. Remek formában volt akkor a csapat. A hangulat derűs, mosolygós, roppantul bizakodó. Ezt a hangulatot vetette papírra Aszlányi Károly. A cikk végére pedig ezt írta: Ilyenkor szokott kikapni a Ferencváros. És a nagy esélyes zöld—fehérek ki is kaptak ... Ez a zseni megérzése volt. Sírkövén az áll: Élt 30 évet. Ő eddig 35 évet élt. De azért ne javítsatok a felíráson, mert jövő ilyenkor azt kellene rávésni a sírkőre, hogy: Élt 36 évet. Vagy inkább ezt: Aszlányi Károly örökké élni fog." — A 6. helyen álló Ferencváros legyőzte a fölényesen vezető nagyváradiakat! Az Üllői úti pálya 22 ezres nézőközönsége nagy ovációval fogadta a pályára lépő csapatokat (ezúttal a vendégek játszottak zöld mezben, a mellen három fehér csíkkal, a fradisták pedig tiszta fehérben). A „babonaperc", a 13. a Fradi győztes gólját hozta: Sárosi dr. átadását Polgár 10 m-ről a hálóba rúgta! — Az őszi idény zárómérkőzésén Csepelen 4 :3-ra győztek a hazaiak, így a Ferencváros csak az 5. helyen végzett. Fia a mieink győznek, a harmadik helyre kerültek volna. Ügy látszik a Csepellel soha nem jó idényzáró mérkőzésen találkoznunk ... — A Ferencváros az ünnepekre Karácsonyi Tornát rendezett. Szépszámú (13—15 ezres) nézőközönség jelent meg az Üllői úti pályán, így a bíztatásban sem
