Nagy Béla: MLSZ kiskönyvtár 3. Az ezüstlabdától az MNK-ig (Budapest, 1981)

1923. április 4-én végre érdemleges hír jelent meg a Nemzeti Sportban:

„Elkészült a Magyar Kupa kisebbített mása, amelyet az FTC és az MTK kap, mint a kupa egykori nyertesei. Az eredeti kupa is rövid időn belül elkészül, és a mindenkori védő birtokában lesz. A volt nyertesek kupái az eredetinek kétharmad nagyságú hű másai. A 40 cm magas aranyozott, vert bronzserleg gömbalakú, középső részén két öntött dombormű van: az egyik bölényvadászatot, a másik vitézek hódolatát ábrázolja fejedelmük előtt. Mind a két dombormű ősmagyar alakokkal képzett.

A középső részen van a Kupa egyik felirata:

„Nemes mérkőzés méltó pályabére, sarkallj becsvágyra, állni a tusát,

Lobogjon érted küzdők ifjú vére, s te hirdesd népünk ősi virtusát.”

(A feliratot Stobbe Ferenc írta.)

A Kupa felső részét tulipános és indás füzér, továbbá boglárokba foglalt négy onyx kő díszíti. Legfelül a következő felirat áll: MAGYAR KUPA ÖRÖKÖS VÁNDORDÍJ / ALAPÍTOTTA A MAGYAR LABDARÚGÓK SZÖVETSÉGE.

Egy ilyen kisebbített példány 150 000 koronába kerül, s valószínűleg két hét múlva fogják átadni egy ünnepélyes tanácsülésen az MTK-nak és az FTC-nek."

1923. április 20. - Az MLSZ tanácsülésén Minder Frigyes bejelentette, hogy a Magyar Kupa kisebbített másai elkészültek! Az egyik példányt a résztvevőknek be is mutatta. A két bronzból készült aranyozott serleget az eddigi győzteseknek, az FTC és az MTK részére készítették.

Minder bejelentette továbbá, hogy a Magyar Kupa a tervezett méretben hamarosan elkészül.

Két hét múlva újabb Magyar Kupával foglalkozó cikket közölt a Nemzeti Sport. Ebből is idézünk:

„Angol Kupa — ezt a pompás vetélkedést már régóta irigyeljük az angoloktól. Ffiszen ha kupánk nincs is, küzdöttünk érte minden évben, de ezek a kupameccsek nem voltak komolyak. Hála a vándordíj bizottság ügybuzgó és erélyes tevékenységének, a többi vándordíjakkal együtt a Magyar Kupa ügyét is rend beszedték. Az egyesületek pedig, látva, hogy egy hivatalos fórum is tö27