Nagy Béla: Fradisták. Az FTC labdarúgói 1900-1980 (Budapest, 1981)
Nagy Béla: Bevezetés
Addig írom, amíg a terjedelem engedi, aztán, ha megint összegyűlt egy rész újabb játékosokról — folytatom. így előbb- utóbb mindenkire sor kerül és az újabb anyagok is gazdagítják majd a kötetet. Igen, kedves olvasó, kedves szurkoló, napról napra gazdagodni kell ismereteinknek az élet minden területén, így a sportban is. A múltat úgy kell megőriznünk, hogy abból profitáljunk jelenben, jövőben egyaránt. És a múlt sikereinek részeseit nem szabad elfelejtenünk. Ezzel a könyvvel is szeretnék emléket állítani valamennyi játékosunknak, akik másmás korban, összesen nyolc évtizeden át küzdöttek a zöldfehér színek dicsőségéért. A könyv első részében pályára lépésük időrendjében bemutatom az általam ismert adatokat. Ez a lexikális rész játékosaink időbeni elhelyezésére szolgál, ami — tudom — egyáltalán nem „izgalmas” olvasmány. De tapasztalatból azt is tudom, hogy számos ilyen statisztikai jellegű igény él szurkolóink körében és akkor a sajtó munkatársairól nem is beszéltem. A mindenkori újságírók munkáját is talán valamelyest megkönnyíti a fradistákkal kapcsolatos adattár. Aki pedig a múltról szeret merengeni, azoknak könyvem második részét ajánlom. Tartottam magam az idős szurkoló igényéhez és a szokásosnál is közvetlenebb hangnemet ütöttem meg. Nem volt nehéz, hiszen a Fradi múltja és jelene összetart bennünket és érzelmeink sok területen azonosak. Amikor ön kedves szurkoló, az olvasottak hatására könnyet érez a szemében, gondoljon rá, hogy én is hasonló elérzéke- nyüléssel vetettem papírra közös „szerelmünk”, a fradisták régi és mai megnyilatkozásait. Azt mondják, hogy nem jó hosszú bevezetést írni, mert az olvasó türelmetlen és nem olvassa végig. Ezért én sem szaporítom tovább a szót, de úgy érzem, „útravalóul” az eddigieket el kellett mondanom ... Nagy Béla 6
