Nagy Béla: Fradisták. Az FTC labdarúgói 1900-1980 (Budapest, 1981)

Ferencvárosi emlékalbum

eisz Ferenc — úgy, mint Manglitz — nagy dicsőség részese volt: az FTC „őskorában” valameny- nyi bajnokság és kupagyőzelem kivívásában a pályán küzdő csapatban szerepelt! A Sporthírlapban 1917 júniusában így írtak róla:

„30 éves, gyógyszerész. Tizenöt éve futballozik. Az FTC-ben kezdte szereplését, mint kapus! Nem sokáig maradt meg ennél a szerepnél, mert játszott a csapat minden posztján. Hosszabb ideig állapodott meg a balszélső helyén, míg végre, mint jobbszélső fejezte be körútját. Hatalmas technikája és az a körülmény, hogy mindkét lábával egyformán jól tud dolgozni, tette lehetővé, hogy mindkét helyen jól állta meg a helyét. Ma már fut- ballkarrierjének alkonyán van, mindamellett nagy lö- vőkéjpességéből mit sem veszített, s beadásai ma is mintaszerűek. A régi FTC gárdából ő játszott egyedül rendszeresen a háború folyamán a zöld-fehérek csapatában, de fiatalos lelkesedése, ambíciója lelket tudott önteni az ifjú legényekbe, s nagy része van abban, hogy a

zöld-fehérek csapata ma a hadimérkőzések 3. helyén áll.

Weisz különben mostani szereplésével jubileumhoz is érkezik. Huszonötödször ölti magára a reprezentatív dresszt. 1903-ban szerepelt először a magyar válogatott csapatban, az osztrákok ellen. Íme, 14 év után ugyanolyan ifjú lelkesedéssel hódol kedves sportjának, mint amilyennel az első vörös sapkát kiérdemelte.”

Kiegészítésül csak annyit.

119