Nagy Béla: Fradisták. Az FTC labdarúgói 1900-1980 (Budapest, 1981)

Ferencvárosi emlékalbum

PAYER IMRE ayer volt az FTC vidék­iről igazolt első játékosa. 19lükben Győrből került az FTC-be és rövid időn belül beváltotta a vezetők és a szurkolók reményeit. Pom­pás helyezkedés, átlagon fe­lüli rúgótechnika, jó szerelő­készség volt az erénye, ezek tették klasszis hátvéddé. Rumbolddal nagyszerűen megértették egymást és az FTC hátvédpárja hamarosan Európa-szerte nagy hírnév­nek örvendett. Az angliai tú­rán Payer még szerződési ajánlatot is kapott! Az úgy­nevezett békeévek egyik leg­nagyobb magyar hátvédje az előretörések első specialistá­ja volt. Bombaerős szabadrú­gásaitól, tizenegyeseitől, fut­tából lőtt góljaitól rettegtek a kapusok. A Nemzeti Sport­ban 1925-ben így emlékeztek róla: „Az eddig pályán sze­replő hátvédek közül ő volt a legnépszerűbb és legfélel­metesebb. Az általa elrúgott labda tényleg csak úgy zú­gott a levegőben. A tizen­egyeseinél az Isten irgalmaz- ta csak a kapust, hogy ke­resztül nem lőtte a labdával. Szeretett sokat beszélni, azért is nevezték el „dumás embernek”. A legfegyelme- zettebb játékosok közé tarto­zott, éppen ezért nagy feltű­nést keltett, amikor 1919-ben összekülönbözött az egyesü­lete vezetőségével és az FTC- ból kilépett Egy ideig Bécsben játszott, majd hazajött és a Zuglói AC-ba lépett. Az egyetlen kikötése az volt, hogy az FTC ellen nem lép pályá­ra .. .” 108

Next

/
Thumbnails
Contents