Nagy Béla: Fradisták. Portréalbum 1. (Budapest, 1979)

ULLERICH FERENC UNGAR GYULA retek és súlyváltozások után minden egyes alkalommal fel­jegyezte észrevételeit. Szakít­va a megszokottal, az edzé­seken a technikai képzés mellett az erőnléti és taktikai képzésre helyezte a fösúlyt. Hallatlanul erős edzéseket tartott és odaadóan dolgo- ’ zott. Új taktikai megoldáso­kon törte a fejét. Az 1925/26- os bajnokságot pl. négyhát- védes rendszerrel nyerte meg a csapat! Újszerű volt, hogy a távfutást és a sorozat sprinteket már időre végeztette. Ismerte és felhasználta a bemelegítés és a téli felkészítés (alapozás) fogalmát is! Tóth Potya kétségtelenül a felszabadulás előtti labdarú­gásunk legnagyobb edzői egyénisége. Hitvallását egyik levelében így fogalmazta meg: - Mint magyar sport­embernek egyetlen törekvé­sem az, hogy a magyar fut- ballsportot olyan nívóra hoz­zam fel, hogy az a külföld megbecsülését kivívja. Kezdeményezésére és közre­működésével létrehozták az első magyar tréner kollégiu­mot, az edzők szakmai irányí­tó szervét. Tudományos igé­nyű szakirodalmat szerkeszt, előadásokon ismerteti az új, korszerű edzés módszereket. Mindezekkel a tetteivel korát messze megelőzte, így el­évülhetetlen Tóth Potya István érdeme a magyar labdarúgás történetében. keztében a nyilasok és a Gestapo kezére került a cso­port. 1944. december 6-án éj­jel a csoport legtöbb tagját letartóztatták. Potya kiszaba­dítására több akció is indult - eredménytelenül. Egy alka­lommal amikor szállították őket egy másik fegyházba, megszökhetett volna -, de nem akarta családját és tár­sait a megtorlás veszélyének kitenni. Az eredménytelen vallatások után előbb a Gestapo Fő utcai börtönébe, majd a Várban lévő BM pincébe ke­rült. Itt a „pokolpincében” töltötte utolsó napjait, em­bertelen szenvedések között. A szabadság hajnalán, 1945. február 6-án a nyilasok vé­geztek vele. Egyesületünk tisztelettel és kegyelettel emlékezik egyik legnagyobb egyéniségére. Mártírhalála 30. évfordulóján emlékkiállítást rendeztünk pá­lyafutásáról, munkásságáról. A Kerepesi úti temetőben ka­pott díszsírhelyére is több al­kalommal helyeztünk el zöld­fehér szalagos koszorút. Az új stadion falán pedig ott dí­szeleg a Tóth Potya István emléktábla . . . Ullerich Ferenc HÁTVÉD Első mérkőzése: 1905. febru­ár 19. Soroksári út: FTC—UTE 2-0. Utolsó mérkőzése: 1905. má­jus 21. Népsziget: FTC- MAFC 14-0. Az FTC-ben összesen 8 mér­kőzésen szerepelt (7 bajnoki, 1 nemzetk.). Bajnokcsapat tagja: 1905. Ungár Gyula KAPUS (?—1969) Jobbról a negyedik Ungár Gyula Első mérkőzése: 1911. no­vember 27. Üllői út: FTC— MTK 0-0. Utolsó mérkőzése: 1920. októ­ber 10. Üllői út: FTC-TTC 2-0. Az FTC-ben összesen 54 mér­kőzésen szerepelt (27 bajno­ki, 23 nemzetközi, 4 hazai dij- mérközés). Bajnokcsapat tagja: 1911/12, 1912 13. Az FTC saját nevelésű játéko­sa, az ifiben együtt játszott Patakival és Blum Zolival. A tizes évek elején az FTC ,,aranykorszakában" került az első csapatba. Bár nem oko­zott csalódást, Fritz Alajost, az első számú kapus nem si­került kiszorítania. Néhány nagyszerű védést így is pro­dukált, a legnagyobbat ép­pen a labdarúgás tanítómes­tereinek, az angolok ottho­nába. Az időpont 1912 — London, az English Wande- rers-FTC mérkőzés: már az első félidőben is többször bravúrral védte az angol já­tékosok lövéseit. A második játékrészben „Az angolok fo­kozott iramát már csak Ungár ügyes védései teszik ártalmat­lanná, miközben meg is sé­rül, de szerencsére nem ko­molyan. A legnagyobb sikert a Berry lábáról leszedett lab­dával érte el. Másnap a lapok a fotográ­fiáját is hozták „a brilliáns magyar kapuvédő „címmel". (Nemzeti Sport, 1912) Nevét beírta az ellenállási mozgalom történetébe is. Potya nem volt sem kommu­nista, sem hős típus, félreáll­hatott volna, meghúzódhatott volna, hogy csendben átvé­szelje a háborút. Emberi tisz­tessége, hazafisága ezt nem engedte meg. Kapcsolatba került a polgári ellenállási mozgalommal. Egy olyan cso­portnak volt tagja, amelynek fő feladata a Ferenc József- híd megmentése volt a pusz­tulástól. Ezenkívül tartalékos tisztként hamis igazolványo­kat, fegyvereket szerzett a mozgalom részére. Amikor a faji üldözések korszaka meg­kezdődött, Telepes utcai háza valóságos menedékhellyé vált ... A letartóztatási hul­lám, valamint árulás követ­77

Next

/
Thumbnails
Contents