Nagy Béla: Fradisták. Portréalbum 1. (Budapest, 1979)
irodisták Furmann Károly FEDEZET (1901—) Első mérkőzése: 1922. augusztus 20. Hungária út: rTC-UTE 1-0. Első bajnoki mérkőzése: 1922. október 1. Halom u.: FTC- Törekvés 2-2. Utolsó mérkőzése: 1932. március 15. Debrecen: Ferencvá- ros-Bocskai 4-3. Az első csapatban összesen 308 mérkőzésen szerepelt. (143 bajnoki, 128 nemzetközi, 37 hazai dijm.). Góljainak száma: 12 (2 bajnoki, 10 egyéb). Bajnokcsapat tagja: 1925/2«, 1926/27, 1927/28. Kupagyőztes csapat tagja: 1928 (KK), 1922, 1927, 1928 (Magyar Kupa). A magyar válogatottban 11 alkalommal szerepelt. Az FTC saját nevelésű játékosa. Nagy technikájú, intelligens játékfelfogású, sportszerű fedezet volt. Ravasz, csúsztatott átadásaiért a „Csuszti” becenevet kapta. Túl a 75. éven testi és lelki frissességgel örömmel emlékezett kedvenc mérkőzésére:- Egy 1928-as májusi sorozatra emlékszem vissza a legszívesebben. Elkaptuk pár napon belül a Slaviát, az angol bajnok Blackburn Ro- werst, s azután a Viennát. Azt hiszem, a fedezetsor nagyon jó formában volt akkor, s nagy szerepet játszott a sikeres sorozatban. Mi hárman- Furmann, Bukovi, Obitz — úgy ismertük egymást, hogy akár bekötött szemmel is játszhattunk volna ... Élvezet volt egymással focizni, mert mi nem lótottunk-futottunk annyit, mint a maiak, hanem ésszel játszottunk. Nem tartogattuk a labdát, mint mostanában a középpályások, mert így elkerültük az ütközéseket, s tempó-előnyt nyertünk az ellenfelekkel szemben, ha rögtön vagyis a megfelelő pillanatban adtuk tovább a labdát. De mi sokat mozogtunk azért, csak nem feleslegesen. A labda mindig „odo jött", ahová mi mentünk ... és mi vissza is adtuk időbeni A futballban a dicső bizonytalanság a legfőbb vonzerő, s egy vereséget éppúgy el kell viselni, mint a győzelmet. Én, hála a Fradinak, sokkal többet örültem, mint bánkódtam I" A 100%-os bajnokság évében vonult vissza. Később, mint vezető is „aranycsapatnál" tevékenykedett: az 1948/ 49-es bajnokcsapat szakosztályvezetője volt. Az egyesület 75 éves jubileumán az FTC örökös bajnoka kitüntetést kapta. Egész életében csak a Fradiban játszott I Gabrovitz Emil HÁTVÉD (1875-1947) Első mérkőzése: 1901. október 6. Millenáris: MUE-FTC 3-2. Utolsó mérkőzése: 1901. december 22. Millenáris: FTC- Rákosszentm. 10-2. Az FTC-ben összesen 5 mérkőzésen szerepelt (4 bajnoki, 1 nemzetközi). A fiatalabbik Gabrovitz fiú is ott serénykedett az FTC alakulásakor és bátyjával az első mérkőzések ferencvárosi hátvédpárját alkották. Gabrovitz Emil - beceneve Gábris volt - hatalmas felszabadító rúgásaival bámulatba ejtette a közönséget. Vékony, hosszúlábú ember volt, ennek is köszönhette, hogy olyan labdákat is elért, amikről más nem is gondolta, hogy megszerezhető. Gabrovitz Emil rövid ideig játszhatott az FTC-ben. A Postánál kapott állást és ott kötelezték, hogy az ő egyesületükben sportoljon. 1902-ben a magyar válogatott első mérkőzésén (27 évesen I) már mint Postás labdarúgó húzta fel a címeres mezt. Az ízig- vérig fradista sportember azonban - ha már nem futballozhatott az FTC-ben - feliratkozott a ferencvárosi teniszezők listájára. Az FTC első teniszversenyén - 1903. október 11-én - a férfi egyest Gabrovitz Emil nyerte! Még egy Fradi futball kuriózum: 1901. október 6-án a Millenárison megszületett az első FTC öngól. „Szerzője": Gabrovitz Emi! volt. . . 16
