Nagy Béla: Fradisták. Portréalbum 1. (Budapest, 1979)

irodisták Bódis János CSATAR Első mérkőzése: 1917. au­gusztus 26. Üllői út: FTC— BAK 2-1. Utolsó mérkőzése: 1919. de­cember 21. Népsziget: FTC- UTE 3-0. Az FTC-ben összesen 37 mér­kőzésen szerepelt (32 bajnoki, 4 nemzetközi, 1 hazai díj). Góljainak száma: 9 (8 baj­noki, 1 egyéb). Borbés Gáspár dr. CSATAR (1884-1976) Első mérkőzése: 1901. márci­us 24. Bécs: Cricketer-FTC 9-0. Első bajnoki mérkőzése: 1901. április 21. Soroksári út: MUE-FTC 5-3. Utolsó mérkőzése: 1916. ok­tóber 15. Üllői út: FTC—MAC 2-0. Az FTC-ben összesen 189 mérkőzésen szerepelt (94 baj­noki, 52 nemzetközi, 43 ha­zai dijmérkőzés). Góljainak száma: 46 (27 baj­noki, 19 egyéb). Bajnokcsapat tagja: 1903, 1909-10, 1910-11, 1911-12, 1912-13. Kupagyőztes csapat tagja: 1903 (Ezüstlabda), 1913 (Ma­gyar Kupa). A magyar válogatottban az FTC játékosaként 28 alkalom­mal szerepelt. „Borbás! BorbásM... Ki tud­ja hányszor harsogott ez a csatakióltás a futballpályók tribünjein, mikor a labda a híres balszélső lába elé ke­rült. Egy rövid passz az ösz- szekötőnek, ez előre adja o labdát a bekk mögé, Borbás, mint a szélvész, szökik előre, egészen a vonal mellett. Fu­tása könnyű, mint a kőszáli zergéé. A labdát csodálato­son vezeti, és íme a korner vonalhoz ér. A felocsúdott bekk utoléri, rárohan. Egy könnyű ütés a labdán, egy félreugrás, a bekk túlrohant célján, ó pedig visszafelé csúsztatja a labdát a közép- csatára elé, aztán egy sü­völtő lövés és égzengésként dördül e szó: gól... gól! ö a legjobb magyar játékos, tán az egyetlen akit bármely angol csapat azonnal első csapatába tehetne. A leg­népszerűbb, legönzetlenebb játékos. Népszerű, mert ha­zánk színeit nálánál többször senki se képviselte annyi si­kerrel. Nem egy izgató nem­zetközi match sorsát döntötte el javunkra nagyszerű játéka. Mintaképe az önzetlenség­nek. Azt tartja, hogy a gól­lövés a belső csatárok fel­adata. Bármily ünnepeltetés jár is annak, aki a győztes gólt lövi, ő átengedi ez örö­met másnak. Sok gól marad el így, mikor a biztos lövés helyett is csak centerez, de még több esik belőle, ö a leghíresebb magyar játékos. Külföldön is őt tartják leg­nagyobbra. Arra a hírre, hogy játszani fog, taktikát cserél az ellenfél és rendszerint egy játékost kizárólag az ő le­fogására rendelnek ki. Mint atléta, rövid, de értékes kar­riert futott be. Egészen is­meretlenül állt starthoz 1904- ben, a Millenáris pályán, o St. Louis-i olimpiát megelő­ző próbaversenyen és a 100 m-es versenyben szenzációs győzelmet aratott Mező Béla és Schubert Ernő, az akkori legjobb magyar sprinterek ellen. Másik értékes győzel­mét 1905-ben aratta, mikor a MAC által rendezett ver­senyen a 100 yardos Király­Braun Ferenc CSATAR (1886-{*) dijat megnyerte. Főszenvedé­lye azonban a football lévén, nem tudott sokáig a sportok más oltárán áldozni s atléti­kai diadalai után kizárólag a futballt kultiválta. Amellett, hogy mindig kiváló sportem­ber volt, tanulmányait állan­dóan a legkitűnőbb sikerrel végezte, s legutóbbi jogi szi­gorlatát is kitüntetéssel tette le. Ö az első doktor juris, aki mint ilyen az aktív játé­kosok közé tartozik.” A Nemzeti Sport 1908. októ­ber 31-i számából tehát ki­derül, hogy Borbás volt az első magyar dr. labdarúgó, továbbá azt is megtudhatjuk, hogy ó volt az első, aki „tes­tőrt" kapott a pályán! Ami­kor ezt a cikket írták, Borbás tizenkétszeres válogatott volt, és ezzel vezette az akkori magyar válogatottak ranglis­táját. „Történelmi" nevezetes­ség még, hogy a magyar vá­logatott és az FTC első gól­ját is Borbás szerezte! 1916 januárjában a labdarú­gás mellett másért is ünne­pelték: „Borbás Gáspárt, az FTC kitűnő válogatott bal­szélsőjét, a székesfőváros leg­utóbb tartott közgyűlésén al- ügyésznek választották! A vá­rosatyák nagy többsége adta szavazatát a magyar futball- sport büszkeségére, aki a hi­vatalos élet porondján éppen oly becsületes, szorgalmas és szerény, mint a sport meze­jén, ahol olyan sok tapsot és oly sok elismerő kritikát ara­tott.” Ez a hivatali elfoglalt­ság egyben azt is jelentette, hogy Borbás hamarosan ab­bahagyta a labdarúgást. Visz- szavonult az a labdarúgó, aki a soroksári úti és üllői úti FTC-pálya első hivatalos mér­kőzésén is magára húzhatta a zöld-fehér mezt! Első mérkőzése: 1901. április 13. Soroksári út: FTC-Servet- te 4-4. Első bajnoki mérkőzése: 1901. április 21. Soroksári út: MUE-FTC 5-3. Utolsó mérkőzése: 1907. de­cember 15. Millenáris: BTC— FTC 3-2. Az FTC-ben összesen 110 mérkőzésen szerepelt (73 baj­noki, 17 nemzetközi, 20 hazai dijmérkőzés). Góljainak száma: 38 (31 baj­noki, 7 egyéb). Bajnokcsapat tagja: 1903, 1905, 1906-7. Kupagyőztes csapat tagja: 1903, 1905, 1906 (Ezüstlabda). A magyar válogatottban 4 alkalommal játszott. Mint írták rólo, „franzstadti bennszülött" volt. Fejlett technikával rendelkezett. Ál­talában nagyon hasznos és gólképes csatár volt. Korán visszavonult. Atlétizálni kez­dett és mint 400-as futó sok dijat nyert, majd trénerkedett. * A születési és halálozási Idő­pontokat sok helyen nem tudtuk, ezért f-lel helyettesítettük.

Next

/
Thumbnails
Contents