Kapronczay Károly: Közép-Kelet-Európa orvosi múltja (Budapest, 2013)
3. Oroszország
így összeütközésbe került a svéd királysággal, később Báthory István lengyel királlyal, aki visszavette az oroszoktól Szmolenszket. Rettegett Iván egészen új „felfogást" képviselt a belpolitikájában: kemény eszközökkel megtörte az ellene lázadó bojárokat, mindazokat, akik nagyhatalmi politikáját ellenezték. A lázadóktól elkobozta birtokaikat, hatalmas területeket vont a cári család kezelésébe (opriscsinák) Ezzel szemben volt a bojárok irányította zemscsinák, amelyeket a bojárduma (bojárok tanácsa) irányított, bár a cár a lényeges ügyekben a döntés jogát megtartotta magának. Ez még nem a centralizáció felé vezető út, de a cár a különböző hivatalok létrehozásával az állam egész irányítását magához vonta. Konstantinápoly eleste után a görög keleti egyháznak a szláv területeken a moszkvai pátriárka lett a vezetője. Amikor a moszkvai pátriárka kétségbe vonta a cár mindenhatóságát, Iván elfogatta és megölette, majd magát nyilvánította az egyház vezetőjének, akinek a pátriárkák és metropoliták az alárendeltségébe tartoznak. A birodalmi jószágok bevételéből és a kivetett adókból a cár erős hadsereget szervezett. Elfoglalta Novgorod városát, kifosztotta gazdag polgárságát, az elkobzott javakat a hadseregnek adta. IV. Ivánt halála után fia, Fedor uralkodása idején annak nagybátyja, Borisz Godunov kormányozta az országot, aki a hatalma érdekében megölette a cár öccsét, Dimitrijt és maga lépett a trónra. Uralkodása idején valódi polgárháború dúlt az országban, az ál-Dimitrijek harcoltak a központi hatalommal szemben. A háborúba beavatkoztak a lengyelek, elfoglalták és felégették Moszkvát, Borisz Godunov még a katolikus vallást is engedélyezte. E zavaros időben felkelést tört ki Vaszilij Sujszkij vezetésével, aki az ál-Dimitrij cár megöletése után maga lépett a trónra. A zavaros időkben tört ki a felkelés Minyin és Pozsarszkij vezetésével, akik felszabadították Moszkvát és Novgorodot, trónra emelték a Rurik családból származó első Romanovot, Mihail Fjodorovics (1613-1645), a moszkvai metropolita fiát. A fiatal cár nehéz helyzetben lépett trónra, nagy áldozatokat kellett vállalni a belső béke megteremtése érdekében. A cári birtokok zömét szétosztotta a kis- és középbirtokos bojárok között, a svédek lecsendesítése miatt átengedte Karéliát és Ingermanlandot, a lengyeleknek átadta Szmolenszket és Csernyigovot. A kozákok ekkor helyezték magukat először Moszkva védelme alá, ami növelte a cár katonai erejét, bár később többször is fellázadtak ellene. Ugyancsak ekkor történt meg az első egyházszakadás: Nikon moszkvai pátriárka 85
