Kapronczay Károly: Közép-Kelet-Európa orvosi múltja (Budapest, 2013)
2. Lengyelország
klinikát vezette, klinikaigazgató és egyetemi tanár, mindig érdeklődött az orvostörténelem iránt. Elsősorban a vilnói orvosképzés történetével foglalkozott. A vilnói lengyel egyetemmel együtt menekült a lengyel állam területére, 1946-ban ő szervezte meg Lódzban az orvostörténeti intézetet, egyben a Központi Könyvtár igazgatója lett. Itt a középkor lengyel orvosi könyvkiadásának történetével foglalkozott. Tanszéki utóda Wlodzimierz Glowacki (1921-1991) lett, őt követte rövid időre Henryk Pankiewicz (1894-1977) megbízott tanszékvezetőként, majd Jan Stanislaw Fijalek (1926-1997). Jelenleg - 1999-től - Jerzy Supady irányítja a lódzi orvostörténeti intézetet.19 A Katonaorvosi Akadémián 1974-ben szervezték meg az orvostörténeti intézetet Tadeusz Brzezinski (1931-2010) ezredes vezetésével, aki 1981-ben lemondott rangjáról és beosztásáról és Szeczinben lett Romuald Gutt utóda20 és a Tengermelléki Akadémia Tudománytörténeti Intézetének vezetője. Brzezinski utóda Czeslaw Jesman ezredes lett. Szeczinben az orvostörténelem oktatásának megszervezése Tadeusz Antoni Bilikiewicz (1901-1980) nevéhez fűződik, aki 1925-ben Krakkóban végzett, 1931-ben az orvostörténelem doktora és filozófiai doktor is lett. Szumowski mellett őt tartja a lengyel orvostörténet-írás a legsokoldalúbb és szakmailag a legműveltebb orvostörténésznek, aki 1931-től Vilnóban az orvostörténelem rendkívüli tanára volt. 1931-1940 között helyettes intézetvezető volt, de a háború alatt bekapcsolódott a lengyel ellenállási mozgalomba, partizánorvosként is működött. 1946-ban Gdanskban az orvostörténelem nyilvános rendes tanára, egyben az egyetemi poliklinika igazgatója is volt. Igaz, 1950-1953 között Gdanskban szünetelt az orvostörténelem oktatása, 1954-től ismét neki köszönhető a gdanski oktatás újraszervezése. 1957-től a Lengyel Tudományos Akadémia tudományos minősítő bizottságának elnöke volt. 1971-ben vonult nyugdíjba. Politikai nézetei miatt a kormányzat nem kedvelte, a nemzetközi orvostörténeti közélet főleg lengyel földön találkozott vele. 19 Seyda: im. 20 Gutt, Romuald Wieslaw (1921-1988) patológus, orvostörténész, egyetemi tanár. A második világháború alatt megszakította orvosi tanulmányait, a nyugaton harcoló lengyel hadsereg tisztje volt, majd hazatérése után orvosi oklevelet szerzett a poznani egyetemen. Patológus lett, a szeczini orvosi kar kórbonctani intézetében dolgozott. E tárgykörben lett egyetemi tanár és patológia történettel, az orvosi gondolkodás alakulásával foglalkozott. A Tengermelléki Akadémia Tudománytörténeti Intézetének igazgatói tisztségét is betöltötte. A Lengyel Orvostörténeti Társaság vezetőségi tagja, alelnöke, az Ar- chiwum Historii Medycyny egyik szerkesztője is volt. 77