Kapronczay Károly: Közép-Kelet-Európa orvosi múltja (Budapest, 2013)
1. A Baltikum orvosi múltja
hogy a magyar szavak és kifejezések finn megfelelője mellé gyakran az észt változatokat is igyekezett megkeresni. Ami nem sikerült Bugát Pálnak, azt 1869-ben Hunfalvy Pál valósította meg, amelyet az „Utazás a Balti-tenger vidékén" című útleírásában örökített meg és ennek nyomán a Történeti Tár című folyóiratban olyan feldolgozások láttak napvilágot, amelyek a Baltikum történetével és gyakran orvostörténeti vonatkozásokban bővelkedő művelődéstörténetével foglalkoztak. Innen ismeretes, hogy a Báthory István lengyel király kíséretéhez tartozó Bélaváry-Burchart család egyik őse 1583-ban Tallinnban gyógyszertárat alapított, amelyet tíz nemzedéken keresztül birtokolva szolgálta a városi betegeket, és amit a helybeliek egyszerűen magyar patikának neveztek. E feldolgozásból vált ismertté, hogy Báthory különösen kedvelte az észteket, akik közé - ez szintén legendává vált - tízezer magyart telepített és az észtek szerint tőlük származnak a sötétebb hajú észtek és ettől kezdve éreznek rokonságot a magyarsággal. A Baltikum szervezett egészségügyének kialakulásában igen nagy szerepet játszottak a városalapító németek. Rigában Albert püspök 1220-ban alapította meg a Szent György Kórházat, ami később a Német Lovagrend fennhatóságába került. Az észt Tartuban 1198-ban, Tallinnban 1210-ben alapítottak a város kezelésében álló kórházakat, míg Vilnóban erre csak 1418-ban került sor. Az orvostörténeti jellegű adatok bizonysága szerint a Német Lovagrend fennhatósága alatt álló területeken működő orvosok és sebészek képesítésüket a német egyetemeken szerezték, míg a Litvániában működők a 15. századtól Krakkóban és Itáliában, együtt a lengyel értelmiséggel. Természetesen nem kell jelentős számú orvosra vagy képesített szakszemélyzetre gondolnunk, csupán szórványadatokból lehet erre következtetni. A Baltikum területén a német városjog érvényesült, ahol a városi statútumokban szerepelt a városi orvos tartásának kötelezettsége, az ispotályok fenntartása adókból és adományokból, a piacok, közterületek tisztaságának folyamatos megtartása, a városi kutak fegyveres védelme stb. Viszont a Német Lovagrend uralma alatt álló területeken a 14. században majdnem minden városi joggal rendelkező településen működtek betegházak, a rend birtokában levő városokban és erődítményekben is hasonlókat telepítettek. A 16. század utolsó évtizedeiben, amikor e térség lengyel fennhatóság alá került, Báthory István lengyel király uralma idején kísérlet történt egyetemalapításra is. Báthory trónra lépése után nem sok sikerrel 6
