Kapronczay Károly: Közép-Kelet-Európa orvosi múltja (Budapest, 2013)
2. Lengyelország
lengyel katolikus egyház. Mai példa erre az amerikai tízmilliós lengyel közösség, ahol az összetartó erő ma is a katolikus egyház. Még a nagy emigráció tagjaként került Franciaországba Seweryn Galezowski (1801-1878) vilnói sebészprofesszor, aki katonai érdemeiért megkapta a Virtu ti Militari rend nagy keresztjét. 1834-ben néhány esztendőre Mexikóban telepedett le, 1848-ig hatalmas praxisa volt Közép-Amerikában, majd az 1848-as forradalmak hírére tért vissza Európába. Végül Párizsban telepedett le, több kórházban is működött főorvosként. Galezowskihoz hasonló pályát futott be Adam Racibor- ski (1809-1871), aki az 1831. évi felkelés után medikusként menekült Franciaországba, ahol befejezte tanulmányait és ismert orvossá lett. Népszerű szakmai könyvet írt a hallgatódzás és a kopogtatás módszeréről, majd a bécsi Joseph Skoda munkáit fordította francia nyelvre. Megalapította a franciaországi Lengyel Orvosi Társaságot, szerkesztette a társaság lengyel és francia nyelvű évkönyveit. E lapban publikált rendszeresen Henryk Lubanski (+1876) emigráns lengyel orvos, aki az 1831. évi felkelés után keresett menedéket francia földön. Kellő anyagi háttérrel vízgyógyintézetet alapított Pont-á-Moussonban, később Lyonban és Nizzában a balneológia egyik tudományos megalapozójaként vált ismertté. Ksawery Galezowski (1832-1907) - Seweryn Galezowski fivére - kiváló szemész és szürke hályog műtétjeiről híres párizsi főorvos lett. Kortársa volt Henryk Frenkel (1864-1932) szemész, aki még a Jagelló Egyetemen szerzett orvosi diplomát, 1891-ben a toulouse-i egyetem professzorának nevezték ki. Józef Babinski (1837-1932), a neves Jean Charcot adjunktusa, később egyetemi tanár Párizsban, jeles neurológus és a neuropatológia jeles kutatója volt. Jan Danysz (1860-1928) Pasteur munkatársaként főleg ázsiai járványbetegségek ellen dolgozott ki oltóanyagot. A legismertebb francia kutató Franciaországban Maria Sklodowska-Curie, Nobel-díjas kutató, a polonium felfedezője, a modern sugárterápia egyik elindítója volt férjével, Pierre Curie-vel. A német területeken Robert Remek (1815-1865) hisztológus, az elektroterápia egyik úttörője, Zygmund Radziejewski (1841-1874), a berlini egyetem gyógyszerkémia professzora, a porosz-francai háború idején a német hadsereg főgyógyszerésze szerzett magának nevet, míg Edward Strasburger (1844—1912) a növényi citológia egyik tudományos megalapozója lett. Ausztriában Wincenty Fukala (1847-1911) a bécsi 48
