Kapronczay Károly: Közép-Kelet-Európa orvosi múltja (Budapest, 2013)
6. A Délszláv medicina
Kapronczay Károly: Magyar-lengyel orvosi kapcsolatok története. (MTA doktori értekezés. Kézirat) Bp. 2007.j Kapronczay Károly - Kapronczay Katalin: Az orvostörténelem Magyarországon. Bp. OPKM. 2005. Kapronczay Katalin: Orvosi művelődés és egészségügyi kultúra a XVIII. századi Magyarországon. Bp. Semmelweis Kiadó, 2007. Kasszirszkij, 1. A.: Az orosz és a szovjet orvostudomány nagyjai. Bp. Művelt Nép, 1951. Katies, R. - Sztanojevics, L. L Halandarszki medicinszki kodeksz br. 517. In 700 godina medicine u Szrba. Belgrád, 1971. 33-57 p. Kosterzewski, J.: Kultúra prapolska. Poznan, 1949. Kosztojanc, H.: Szecsenov - otec russzkoj fiziologii (1829-1905). Moszkva, Znanie, 1956. Kozminski, St.: Slownik lekarzów polskich. Warszawa, 1883. Kratka blgarszka enciklopedija. Szófia, 1964-1967. Kuzmin, M.: Isztorija medicinü. Moszkva, Medicina, 1978. L Levit, M.: Osznovüe aszpektü izuesenija medicinü. Moszkva, 1973. M Maizner János: A kolozsvári Orvos-sebészi Tanintézet történetei vázlata. Kolozsvár, 1890. Majer Kolos Ferenc: Az orvostudomány története. Bp. Eggenberger, 1927. Majer Kolos Ferenc: Az orvostudomány története. Átdolg. kiad. Bp. Téka, 1988. Magyary-Kossa Gyula: Magyar orvosi emlékek. I-V. Bp. MOK, 1927-1996. Mette, A. - Winter I.: Geschichte der Medizin. Berlin, Volk und Gesundheit, 1968. Mijuskovic, Slavko: Zdrasztvene insztitueje u Kotoru u Nemanjicskom i nosztnem- anyicskom periodu. In 700 godina medicine u Szrba. Belgrad, 1971. 107-123 1. Mitrovic, Vladimir: Berberi, lekari, hirurzi i stomalozi u stednjem Banatu. Pancevo, 1973. Molnár V. László: Életutak találkozása 1703-1848. Érdekes fejezetek a tudományos kapcsolatok történetéből, kapcsolattörténeti könyvészeti függelék. Piliscsaba, MATI, 2004. Multanovszkij, M.: Isztorija medicinü. Moszkva, Medicina, 1967. Müller-Dietz, Heinz: Die Akademie der medizinischen Wissenschaften de UDSSR. Berlin, Struktúra und Funktion. 1973. Müller-Dietz, Heinz: Artze im Russland des achtzehnte Jahrhunderts. Esslingen, Nec- ker, 1973. O [ja nauk. Iz isztorii medicinü. Oborin, N.: Lavrentij Gejszter u peterburgszkaja akademija Riga, Avotsz, 1983. 116-121.1. Orient Gyula: Az erdélyi és bánáti gyógyszerészet története. Kolozsvár, 1926. Ottinger, J.: Rys dawnych dziejów wydzialu lekarskiego UJ. Krakow, 1878. P Panev, A.: Razvitie i harakter na zdraveopaznogo delo u nasz. Szófia, Lekon, 1947. 217
