Kapronczay Károly: Közép-Kelet-Európa orvosi múltja (Budapest, 2013)
6. A Délszláv medicina
de súlyos betegségek (daganatos, veleszületett stb.) esetén 100%-ban állja a költségeket. A gyógyszertárak többsége kb. 2/3-a állami kezelésben áll, de jelentős számban szerepelnek a magán gyógyszertárak is. Az orvosképzés a ljubljanai egyetem orvosi karán (1919) és a maribori orvosi karon (1955) történik. Az orvosok száma 11 ezer. Horvátország A térség legnagyobb orvosi múlttal rendelkező állama Horvátország, amely 1991-ben vált ki a délszláv államszövetségből. Az első világháború befejezéséig nemcsak közel ezer évig közös államban élt Magyarországgal, de a kettő gazdasági és művelődési fejlődése sokban hasonló volt egymással. Lakosainak száma 4,5 millió (4.441.800), a lakosság várható életkora férfiaknál 71, nőknél 78 év. A csecsemőhalandóság 1000 szülésnél 3. A halálozási statisztikát a szív- és érrendszeri, majd a daganatos és a légzőszervi megbetegedések vezetik. 2002-ben az országban 79 kórház működött 25.187 betegággyal, amit kiegészített 108 magánkórház, amelyek ágyszáma az országos mutató 0,41%-át tette ki. Az egészségügyi ellátó rendszer alap- és közép, valamint speciális alrendszerből állt, 100 ezer lakosra 243 orvos jutott. Az ország orvosainak száma 18.279 fő volt. Az ellátást az Országos Egészségügyi Pénztár és a magánbiztosítók, Az orvosképzés a zágrábi, a fiumei és az eszéki egyetemek orvosi karain folyik, évente 500 új diplomás orvost adnak a betegellátásnak. A legnagyobb orvosi kultúrával Zágráb rendelkezik, ahol a zágrábi püspök 1453-ban alapította meg a Szent Erzsébet kórházat 50 betegággyal, de mellette a bencések és a ferencesek is foglalkoztak elesettek gondozásával. A katolikus horvátok lakta területeken az igen népszerű ferencesek számos helyen tartottak fenn betegházakat, gyógynövénykerteket gondozták a szegényeket és az elesetteket. Zágrábban 1796-1804 között felépült az 500 ágyas nagy városi kórház, amelyet sajnos - városrendezési okok miatt - 1931-ben lebontottak. A beteggondozás vonatkozásában korszerű elveken nyugvó kórházban elválasztották a szegénygondozást a beteggyógyítástól, osztályrendszerű intézmény lett. 1804-ben Zágrábban is megnyitották az irgalmasok kórházát 100 betegággyal, amely a város férfi lakosságának állt a rendelkezésére. A ferences nővérek a női betegeknek is nyitottak kórházat 60 betegággyal. A zágrábi orvosképzés kezdetét a helyőrségi kórházban folyó katonai sebész (felcser) képzés jelentette, bár a horvát nemzetiségű orvosok elsősorban Bécsben és Grazban tanultak, a magyar orvosi kar 213
