Kapronczay Károly: Közép-Kelet-Európa orvosi múltja (Budapest, 2013)
5. Bulgária
idején erős ellenállás bontakozott ki Bulgáriában, az 1943-ban trónra emelt kiskorú II. Simeon király (1943-1946) helyett régenstanács uralkodott. 1944. szeptember 9-én - részben a közeledő szovjet hadsereg hatására is - felkelés tört ki a régenstanács ellen, az ideiglenes kormány hadat üzent Németországnak és a Szovjetunió oldalán hadműveleteket kezdett volt szövetségese ellen. 1946-ban megdőlt a monarchia, kikiáltották a népköztársaságot és szovjet típusú államot szerveztek. 5.2 Bolgár középkori orvosi emlékek __________________________ A Balkán kultúráját, erre utalnak az ókori ásatási anyagok is, alapjaiban határozta meg a görög és a hellenisztikus Görögország, de a római légiók 27-ben meghódították az atomjaira szétesett Hellaszt. A Balkán nem lett „római", a görög szellem azonban diadalmaskodott a világhódító katonák felett. A római császárság idején a világ központja Róma, ennek szellemi élete és művészete - ha kicsit darabosabb formában is - Hellasz csillogását tükrözi. A nagy barbár támadósok miatt a Római Birodalom súlypontja mindjobban kelet felé tolódik. A nagy birodalom kettészakadása után (395) a keleti területek irányítását Konstantinápoly veszi át. A Nyugatrómai Birodalom megsemmisülése után Bizáncban diadalmaskodik a kereszténység, innen veszi át az ókori kultúrát, klasz- szikus hagyományokat a keresztény műveltségbe. A bizánci művészet és tudomány a 6. században teljesedik ki a klasszikus görög-római hagyományok, valamint a keleti hatások ötvözeteként, és a 10. században éri el tetőpontját. Azonban Konstantinápoly 1453-ban történt török kézre kerülésével nemcsak Bizánci Birodalom sorsa pecsételődött meg, hanem a környező országokban, Bulgáriában és Szerbiában is stagnálás és hanyatlás következett be. A keleti ortodoxia e két balkáni országa, Szerbia és Bulgária sajátos jellegzetességeket vett át a bizánci kultúrából és tudományból. Görög forrásokból táplálkozva görögül rögzítette gondolatait. A bizánci ortodox kolostorokban - mint a nyugati keresztény kolostorokban - másolták az ókori kéziratokat, jelentős kéziratgyűjteményeket alakítottak ki. Ezek a könyvtárak lettek azoknak a híres iskoláknak az alapjai, amelyek előkészítették a középkor híres európai egyetemeit. Keleten és nyugaton a kolostorokban alakultak ki a gyógyítás tudományának sajátos középkori formái, mint például Salerno, illetve Konstantinápoly több monostorában. Itt nemcsak betegszobák, gyógynövénykert, kiképzett 172
