Kapronczay Károly: Közép-Kelet-Európa orvosi múltja (Budapest, 2013)
4. Románia
bukovinai román orvos, akihez a román nyelvű iparegészségügyi orvostan kezdete fűződik. Később Abrahámfi Antal gyógyszerésszel együtt számos moldvai gyógyvizet vegyelemzett. Costache Várnay (1806-1877), magát románnak valló moldvai orvos megírta Moldva egészségügyi helyzetét (Buda, 1836), majd szerkesztette Iasiban a román nyelvű Egészségügyi és Gazdasági Tanácsadót (Povatuitorul sanitatii ci al economiei, 1844-1845). 1857-ben megalakult Bukarestben az első román orvosegyesület (Societatea stiintifica medicale), amelynek alapításában nagy szerepet játszott a már említett Constantin Caracas, Havasalföld egészségügyi topográfiájának leírója. Nagy hatású népszerűsítő orvosi szakíró volt Stefan Vasile Epis- copescu-Manega (1777-1850), Bécsben végzett román orvos, akinek nevéhez nemcsak Havasalföld ásványvizeinek leírása fűződik, hanem népszerűsítő munkák az egészség megtartásáról, kézikönyv a háziorvosi tanácsokról stb. 4.6 Az egységes román közegészségügy kialakulása____________ A19. század közepén jelentős változások következtek be Közép-Eu- rópa életében. Az 1848/49. évi forradalmak és szabadságharcok fontos szerepet játszottak e térség ríj politikai arculatának kialakulásában. A szabadságmozgalmak ugyan elbuktak, de megroppantak az addigi erőviszonyok: a német és az olasz egység került előtérbe, amelynek „vesztese" a Habsburg Monarchia lett. A megerősödött Oroszország a krími háborúban súlyos vereséget mért Törökországra, amely kénytelen volt visszaszorulni a Balkánról, majd egy újabb súlyos vereség (a balkáni háborúban 1877-1878) után csak végleges megszüntetése következhetett. A Balkánon új államok alakultak, bár a nagyhatalmak rajzolta új külpolitikai térképek újabb területi, és hatalmi torzsalkodáshoz vezettek. A krími háború után vált lehetővé a két román fejedelemség egyesülése (1859), amely döntő fordulat a román államiság történetében. A török befolyás alóli teljes megszabadulást az újabb balkáni háború jelentette, amely felgyorsította a társadalmi átalakulást, az egységes államszervezet kiépítését. Ez nyitott utat a gazdaság fejlődésének, az oktatás korszerűsítésének, a művészetek és a tudományok fellendülésének. Az első világháború után megalakult Románia ismét új helyzetet teremtett. A 19. század utolsó harmadában és a 20. század első felében már erősen nemzeti arculatú román orvostudomány formálódik ki, két 163