Kapronczay Károly: Közép-Kelet-Európa orvosi múltja (Budapest, 2013)

4. Románia

4-4 A felvilágosult abszolutizmus kora

_________________________

A felvilágosult abszolutizmus - mint más államokban is láttuk - eltérő módon jelentkezett a 18. századi Kelet-Európábán. A románok lakta vidékek jól tükrözik az közegészségügy rendezése érdekében kifejtett állami „akarat" különbségeit a 18. század második felében, bár a folyamat jóval előbb kezdődött. Ugyancsak figyelembe kell vennünk, hogy a román fejedelemségek területén gyenge volt a polgárság, így a legkevésbé tudott segíteni a kor európai követelményeinek megvalósításában. A 18. század első felében Stefan Vasile Episcopescu, Constantin Caracas, Mihai Zotta, Nicolae Kretzulescu orvosok felhívták a fejedelmek figyelmét az orvosi ügyek rendezésére, megalapozták a román nyelvű orvosi szaknyelvet, szorgalmazták az egészségügyi felvilágosítást. Erdélyben a Elabsburg Monarchia felvilágosult abszolutista törekvései érvényesültek. Az állam legfontosabb kötelességei közé emelte a közegészségügyet, az orvosképzést, az egységes egészségügyi-orvosi közigazgatás kiépítését, a járványvédelmet stb. Ugyancsak területi alapon orvostartásra kötelezték a helyi igazgatást (1752), az orvosi diplomák ellenőrzését, a hazai orvosképzés megteremtését (1769 Nagyszombat, 1772 Kolozsvár), 1775-ben pedig meghozták a Generale Normativum in re sanitatis egészségügyi törvényt, amely a folyamatban megszületett rendelkezéseket foglalta össze egyetlen törvényben. A törvény nemcsak országos szervezetet, hanem megyei, városi és területi szinteken is szervezett. Erdélyben a Guberniumi (Főhivatal) mellett orvosi tanácsot is felállított, élén protomedicussal, megyei szinten albizottságokat, 13 egészségügyi körzetet alakított ki, ugyanennyi orvosi állással. A sebészeket kötelezték, hogy tudásukról a Kolozsvárott felállított Orvos-Sebészi Tanintézetben tegyenek vizsgát, hasonló módon jártak el a gyógyszerészekkel is. A Gubernium orvosi tanácsa Erdély nemzetiségi nyelvein felvilágosító röplapokat terjesztett, az 1757-ben kiadott román orvosi röplap az első román nyelven kiadott nyomtatvány. 1812-ben Marosvásárhelyen, 1818-ban Kolozsvárott alapítottak nyilvános kórházat, 1830-ban - Grósz Frigyes - Nagyváradon nyitott szemkórházat a szegény sorsú betegek számára.

Ezek a folyamatok a román fejedelemségekben is megindultak: Havasalföldön a központosított közegészségügyi intézményeket a fejedelemség központi hivatalai felügyelték, Moldvában (1832-ig) egy külön igazgatási szerv alatt működhettek. A Havasalföldön 1775-ben

159