Kapronczay Károly: Közép-Kelet-Európa orvosi múltja (Budapest, 2013)
3. Oroszország
1790-ben lemondott állásáról és rangjáról, Moszkvába települt át és jelentős magángyakorlatot épített fel. 1793-ban kinevezték a moszkvai központi kórházban a szülészet főorvosának, ettől az időtől a seborvosképzésben az anatómiát és a gyakorlati orvostant adta elő. Kinevezését a moszkvai orvosi karon is érvényesítették. Professzori beosztását 1810-ig tartotta meg, ekkor lemondott és államtanácsosi méltóságot kapott. Ekkor adta ki a „Bevezetés a sebészetbe" c. tankönyvét, valamint több ismeret- terjesztő könyvet is írt. 1820-ban hunyt el, tanszéki utóda Jefrem Muhin lett, akit Pirogov felfedezőjeként tartanak számon. Koritary György, aki 1772. április 6-án született Korponán, majd orvosi tanulmányokat Jénában, Lipcsében, Halléban, Würzburgban végzett, végül orvosi oklevelet 1801-ben Bécsben szerzett. Végzése után előbb Selmecbányán, majd Pesten folytatott orvosi gyakorlatot, végül letette a szemorvosi vizsgát. Ekkor halt meg váratlanul Stáhly György sebészprofesszor, országos szemorvos. Koritary meg sem várva az állás hivatalos kiírását, azzal a kéréssel fordult a Helytartótanácshoz, hogy őt nevezzék ki erre a tisztségre. Ettől függetlenül kiírták a pályázatot, amelyen öten vettek részt. Végül Ágoston Eleket nevezték ki országos szemorvosnak, míg a jó képességeket felmutató Koritáryt mellőzték. Egy ideig Pesten folytat gyakorlatot, majd 1805-ben Oroszországba kért kivándorlási engedélyt, megjegyezve, hogy a harkovi egyetemre kapott meghívást a patológia és a terápia oktatójának. Ebben talán szerepe volt Peter Franknak, akit ugyancsak ebben az időben hívtak meg a moszkvai egyetemre és a moszkvai kórház élére. Koritary nagy lendülettel látott feladatához, hiszen az egyetemet ugyan felállították, de a szakmai szervező munka nem fejeződött be. Az egyetem könyvtárának megalapítója, előadja a patológiát és a terápiát, a harkovi rendőrség orvosi állását is elvállalja. Szakember hiányában ő a gyógyszertan előadója is, valamint engedélyt kért az orvostörténelem előadásainak megtartására. Két alkalommal is viselte a dékáni méltóságot. Az oroszországi híreket is közlő Tudományos Gyűjtemény 1807-ben úgy számolt be, hogy Koritary a harkovi egyetem kiválósága. Pályája 1810-ben, váratlan halálával megszakadt. Az előbb ismertetett magyar orvosok azok, akik a legnagyobb karriert futották be Oroszországban, de rajtuk kívül közel félszázan dolgoztak az orosz egészségügy legkülönbözőbb helyein. Soknak későbbi sorsát nem ismerjük, feltehetően gyökeret vertek új hazájukban. 147