Kapronczay Károly: Közép-Kelet-Európa orvosi múltja (Budapest, 2013)

3. Oroszország

jövedelmező magánpraxist folytatott, betegei között a moszkvai elit sok tagja ott találjuk.1811. február 16-án halt meg agyvérzésben.

Az orosz földön nagy pályát befutott magyarok közül kiemelkedett Orlay János, akinek hívó szavára sok magyar orvos költözött át Oroszországba. Orlay 1770-ben született a Sáros megyei Orion, Sárospatakon végezte iskoláit, majd beiratkozott a bécsi Katonaorvosi Akadémiára. Orvosi tanulmányai mellett színházba, különböző irodalmi körökbe járt, bizalmába fogadta Joseph von Sonnenfeld báró, a bécsi egyetem államjog professzora, kapcsolatba került a szabadkőművesekkel. E körökben került barátságba Balugyánszky Mihály joghallgatóval, a magyar testőrök irodalmi körével. 1791-ben II. Lipót császár és király engedélyével Oroszországba utazhatott, megfelelő vizsgák letétele után a szentpétervári polgári kórház orvosa lett, egyben az Orvosi Kollégium titkárságán kapott szakmai feladatokat. Itt figyeltek fel szervezőképességére, 1794-ben három éves ösztöndíjat kapott, hogy Bécsben mélyítse el gyógyszertani ismereteit. Minden költségét az orosz állam állta. Visszatérve Szentpétervárra újból találkozott Balugyánszky Mihállyal, aki már az Orosz Birodalom jogrendszerének egyik reform- tervezetén dolgozott. Orlay előbb I. Pál, majd I. Sándor udvari orvosa volt, 1806-ban Königsbergben, utána a Dorpatban tanulmányozta az orvosképzés rendszerét. Visszatérése után az Orvosi Akadémia titkára udvari tanácsosi rangban, és a Sebészeti Akadémia elnöke lett. Jelentős szerepe volt az orosz betegellátás és egészségügyi igazgatási rendszer továbbfejlesztésében, újabb egyetemek szervezésében.

Egyre többet foglakozott a magyar őshaza kikutatásának kérdésével, 1819-ben Jaksics magyar kutatóval a Kaukázusban kereste a magyarok emlékeit. Élményeiket Jaksics fantasztikus állításokkal tarkított könyvben írta le.

1821-ben felhagyott orvosi tevékenységével, mert iskolaszervezéssel bízták meg. Előbb Csemyigov mellett népgimnáziumot szervezett, majd a kormány több főiskola és líceum szervezésével bízta meg. Nevéhez fűződik annak az akadémiának megszervezése, amelyből később kialakult az odesszai egyetem. Az odesszai tanintézet igazgatójaként halt meg 1829-ben.

Már Gyöngyössy életútjának ismertetésében is felbukkant Péken Keresztély neve, aki ugyancsak fényes karriert futott be Oroszországban. Péken Keresztély tősgyökeres orvos családból származott: apja Gömör

144