Kapronczay Károly: Közép-Kelet-Európa orvosi múltja (Budapest, 2013)

3. Oroszország

Erasmus professzor mellett proszektor lett, de a betegeskedő Zabelin helyett már ő tartotta az egyetemi előadásokat, hamarosan a moszkvai egyetem professzorává, 1776-ban pedig a hadsereg törzsorvosává nevezték ki. Tanszéki elődje, Sz. G. Zabelin professzor egyszerre volt a gyógyszerészet, a terápia és az anatómia professzora. Az utóbbira egyre kevesebb ideje volt, így rendkívüli tanárként Keresztúri oktatta az anatómiát és vezette a boncolási gyakorlatokat. 1777-ben végleg bekerült a moszkvai egyetem tanári karába. Nevéhez fűződik Moszkvában az anatómia hullákon történő oktatása, az emberi test felépítését modelleken és preparátumokon is bemutatta, amit állatok boncolásával is dokumentált. Ugyancsak igénybe vette a mikroszkópos technikát, a leíró anatómia mellett hangsúlyt fektetett az élettanra, a szövettanra, a sebészi tájanatómiára. Az 1788/89-es tanévtől a szülészetet előadója is volt. Tevékenysége még fontosabbá vált, mikor a már említett Kondoi- de birodalmi főorvos 1777-ben elrendelte az összes orosz kórháznak, hogy a városi kórházakban is kötelezően boncoljanak, valamint minden kétes esetben kötelezővé tették az igazságügyi boncolást is. Ennél fogva egyre több kórboncnokra volt szükség. Az élettan oktatásában is egyre gyakrabban kísérletezett állatokon.

Ebben az időben több elismerés is érte: 1781-ben tagjai sorába választotta a bécsi Császári Lipót-Károly Orvosi Akadémia. Feljegyzések szerint 1780. június 9-én II. József Falkenstein gróf néven utazást tett Oroszországban, többek között felkereste a moszkvai egyetemet is, ahol Keresztúri Ferenc egy általa írt magyar verssel köszöntötte. Arról nincs feljegyzés, hogy a magyarul alig beszélő császár mit értett meg a magyar versből?

Kevés számú publikációi közül értékesek az élettan körében írt tanulmányai: egyikben pszichéfiziológiai összefüggéseket vizsgál az irritabilitás és a szenzibilitás vonatkozásaiban, Az Oratio címet viselő tanulmányában nemcsak az előbbi összefüggésekkel, de az agyat érő ingerületekkel, az érzékszervek, az izom, valamint a belső szervek érzékelésének elkülönítését is tárgyalja. Másik tanulmányában, mely 1783-ban, II. Katalin trónra lépésének évfordulóján elmondott beszédének egy változata (Az élet megismeréséről, az emberi test belső természetének élesebb megvilágítása céljából), az ember testi és lelki felépítéséről értekezik. 1784-ben doktori címmel tüntették ki, 1805-ig állt a moszkvai tanszék élén. Egyetemi elfoglaltsága mellett jeles és jól

143