Kapronczay Károly: Közép-Kelet-Európa orvosi múltja (Budapest, 2013)
3. Oroszország
E szerint tehát volna egy városban 16-18 orvos. Ha már ezekre mintegy 25 egész 30 lakost számítunk, akkor az orvosok olyan arányban volnának a városok népességéhez kb. mint 1:1560-hoz. És ez elég kedvezőnek létszik, de csak látszik! Mer Oroszhon belsejében bármely kormánymegyei városnak ama 25 ezer lakosai közül félnél is kevesebb folyamodik orvoshoz. A többi vagy házi szerekben és vén nőknél keres orvoslást, vagy az orvos lakába menve ingyen kíván gyógyíttatni. S így csak mintegy 650-700 lakos jő egy orvosra. Ideszámítandó ugyan még a környéken lakó nemesség is, mely betegségi esetekben a városba jő, vagy az orvost falura kéri magához, néha igen messzire, 100-150 versztnyire is. Azonban ez súlyosabb kóreseteknél történik, minthogy a kerületi városokban levő polgári és katonaorvosok, és a jószágbirtokosoknál házi orvosokként falun tartózkodó számos aesculapiák, gyakran közelebbről s olcsóbban kaphatók ...... M i már a jószágbirtokosok magány orvosait illeti, ezek vagy fiatal orvosok az orosz egyetemekről, hol csak nem rég végezték pályájukat, vagy szintén külföldről hozott, Oroszhonban még nem gyakorolt személyek, vagy öregebb gyakorló orvosok, kik városokban soha zöld ágra nem jutottak, vagy végtére közönséges borbélyok, de akik néhány vakszerencsés gyógyulások inkább, mint gyógyítások által ápoltjaik bizalmát nagymértékben bírják. Oroszhonban a nem gyakorlott és valamelyik orosz egyetemnél nem graduáltatott orvosnak nincs joga orvosolni, és az ő vényeit a gyógyszerészeknek elfogadni nem szabad. Az erről szóló rendszabály igen szigorú, és a kormánymegyei orvos hatóságok kötelesek az ilyen uraknak a praxisát megvonni. A kerületi orvosnak, de minden más gyakorló orvosnak joga van erről az orvoshatóságnál jelentést tenni. .. .De a legutóbbi időkben az ilyenek száma igen meggyérült. Legelső tehát, amit egy külföldről a czárbirodalomba jövő orvosnak tenni kell az, hogy a vizsgálatot képességéről az itteni egyetemen megtenni, az kiállítja neki a venia practisandi-t. így bebizonyított a tudása s ismeretei szerint aztán valamelyik orvosi grádusban részesíttetik, mint 1 vagy 2 osztálybeli orvos, orvosebész, orvos- és sebésztudor. Oklevelet kap, és neve az orvosi névtárba (Spissok) felvétetik, így neveztetik, évente újra megjelenik és Pétervárott nyomtatni szokott jegyzék, melyben minden orvoslásra felhatalmazott oroszhoni orvosok nevei abc sorban vannak, s mely az orvosi hivatalosztály (departament) által valamennyi gyógyszerésznek megküldetik. 133
