Kapronczay Károly: Közép-Kelet-Európa orvosi múltja (Budapest, 2013)

3. Oroszország

A Gyógyászat 1836 évi évfolyamában látott nyomdai napvilágot Horváth József (1794-1849) tollából Az orvosok és orvosi gyakorlat Oroszhon belsejében c. elemző tanulmány. Horváth József Hont vármegye főorvosa és a MTA rendes tagja volt, piarista paptanárnak készült, de kilépett a rendből és orvosi tanulmányokat végzett, 1822-ben szerzett orvosi oklevelet Pesten. Előbb Pest, majd Hont vármegye főorvosa lett, Számos német orvosi munkát fordított magyarra, az orvosi műszótár egyik szerkesztője volt. 1830-ban az MTA rendes tagjai közé választották. Az 1830-as évek elején járt Oroszországban. Útja során megismerte az orosz orvostársadalmat és az orvosi ellátás helyzetét.

„Gyakran láthatni, miképp a tehetősb oroszok, külföldi utazásaikból haza menve, magokkal Németországból fiatal orvosokat visznek, kik azon praxist, mihez hon csak gyéren jutottak, a Czárbirodalom tág és orvosüres virányain remélik feltalálhatni. S valóban, fiatal orvosra nézve, ki honában minden igyekezete mellett is csak évek múlva jutna az aurea praxis-hoz, igen vonzékony dolog, 300 tallért s többet kapni, s még mellé szabad lakást, asztalt, gyertyát, szolgálatot stb.: s én épen nem gáncsolom, ha illy ajánlaton kapva kap. Tekintetve jő még, hogy az illy többnyire faluhelyekre vitt orvosoknak a környéken lakó birtokosoknál leendő praxisra is remény adatik, mit kivált azok, kiknél szolgálatot vállaltak, különösen kiemelnek. (...) Oroszhon orvosait összesen teszik: a beszületett oroszok, németek (nagyobbára a keleti tengermelléki tartományokból), lengyelek és zsidók. Ide tartoznak még egy pár száz külföldiek, s ezek közt angolok (Wythe által beédesgetve), franciák, olaszok (kivált Odesszában és a fekete tengernél), és németek Germánia minden részéből. Az utolsók, valamint a franciák is részint az 1812. évi nagy ármádia maradékai, részint később, mint utazó oroszok házi orvosai, hozattak az országba. A néhány görög, svéd stb. sokkal csekélyebb számok, hogysem külön említést érdemelnének. Az 1844. évi orvosi névtár (Spissak) szerint van Oroszhonban mintegy 7280 orvos, s ezek között 2265 német. E számban lehet egy pár száz s több zsidó is, kiknek német családjaik s nem héber keresztneveik s többiektől megkülönböztetést lehetlenitik. Orvosok (tudorok) a jegyzékben csak 1148-an vannak, miszerint minden 12 orvos között volna 2 tudor.

Föl vannak osztva pedig katonai és polgári orvosokra. Az elsőkhöz tartoznak, kik akár a hajóseregnél, akár az ármádiánál vagy kadethá- zakban, vagy hadi kórházakban hivatalt viselnek. Ezek, mint mindenki

130